Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

SZABÓ LÓRÁND: Beszámoló a Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetségének (AIMA) Budapesten tartott CIMA-8 kongresszusáról (1987. szeptember 7-11.)

A kutatásoknak mindig jelentős szerepe volt és van mezőgazdaságunk fejlődésének menetében. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum fontos bázist jelent az agrártörténeti kutatásokban. A tárca mindenkor támogatta és támogatja tevékenységét, hiszen 90 éves alapítása óta a Földművelésügyi, illetve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alatt működik. A rekonstrukcióra jelentős anyagi támogatást nyújtott, de elismeri kitüntetésekkel a múzeum dolgozóinak tevékenységét is. E múzeum már régen nem a régiségek tára, nem elszigetelten dolgozik, fíliálék útján üzemi múzeumokkal napi kapcsolatot tartva, a jelenben él. Kiállításai nemcsak a múltat mutatják, hanem az ívet is napjainkig, a termelés fejlődését a késztermékig. A Múzeum Barátainak Köre hálózatával ma 31 helyi csoport működik. Részt vesz egy-egy város, falu közművelődési tevékenységében, agrártörténeti emlékeinek védelmében. Szakiskolákban, egyetemeken működő múzeum baráti körök szemléletformálást is eredményeznek a múlt megbecsülésében. Az a tanuló, aki lelkes tanítók, oktatók vezetésével részt vesz egy-egy régi gép rekonstrukciójában, biztos, hogy az iskolából kikerülve másképpen viszonyul az agrárműszaki emlékek védelméhez. A Minisztérium egyébként nagy súlyt helyez az agrártörténeti oktatásra is a felügyelete alá tartozó egyetemeken, főiskolákon. Az iskolán kívüli oktatást is jól szolgálja a Mezőgazdasági Múzeum. A mezőgazdaság múltjának, eredményeinek megismertetését elsősorban kiállításai útján mutatja be. Nem véletlen, hogy hazánk tíz leglátogatottabb múzeumai közé tartozik évi 450-460 ezer látogatóval, s ennek közel fele fiatal, óvodástól egyetemi hallgatóig. Ezt a célt szolgálja például a „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel" című diákpályázat, amit a múzeum ír ki az ország valamennyi általános- és középiskolája részére. 17 éve, miden évben megújuló nagy érdeklődés mellett zajlik a pályázat. A legjobbnak ítélt művekből kiállítások készülnek. Ezt kedves vendégeink is remélem, megtekintik. Az agrármúlt hatalmas mezejéből, gazdag tematikájából fontos tárgykört emelt ki az AIMA most megnyíló kongresszusa. Hiszen az emberiség egész fejlődését, előrehaladását mozgató tényezők között, amint erre a tudósok rámutattak, fontos, esetenként egyenesen döntő szerepet játszott a családi és a társadalmi munkamegosztás. A munkamegosztás dinamizmusa különösen fontos helyet foglalt el az európai népek történelmében. Nélküle sem a középkor, sem az újabbkor agrárforradalma nem jöhetett volna létre. A társadalmi munkamegosztás nagy folyamatába illeszthető annak legősibb formája: a férfi és a nő közötti családi munkamegosztás. A munkamegosztásnak ezt az ősi formáját - már a primitív társadalmak körében - éppen a táplálék megszerzésére irányuló agrártevékenység hívta életre. Bízvást elmondható, hogy az agrártermelés és az agrárfejlődés valamennyi fázisában és időszakában elért történelmi eredmények nem jöhettek volna létre a férfi és a nő között kialakult ésszerű és szükségszerű munkamegosztás nélkül. A nő szerepe azonban - amint erről a kongresszus felkészült kutatói beszélnek majd - a termelés, tenyésztés és feldolgozás folyamatában ráháruló teendőkön túlmenően jóval összetettebb, sokkal szélesebb körű. Ugyanakkor az időszakoktól és