Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
SZABÓ LÓRÁND: Beszámoló a Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetségének (AIMA) Budapesten tartott CIMA-8 kongresszusáról (1987. szeptember 7-11.)
körülményektől függően más-más volt a nő társadalmi, erkölcsi megbecsülése, többnyire függő és alárendelt volt társadalmi állapota, jogi helyzete is. Ezért a téma egyes történelmi szakaszainak fölfedezése és a tanulságok levonása bizonyosan jól illeszkedik majd azokba az egyetemes méretű, társadalmi-politikai rendszerektől függetlenül folytatott küzdelmekbe, eltérő intenzitású erőfeszítésekbe, amelyek a női egyenjogúság, az egyenrangú megbecsülés érdekében folynak világszerte. Az ezredforduló küszöbéhez közeledő, zaklatott világunkban azonban nem csupán a nők méltóbb megbecsülésének ügyét segítheti elő a mezőgazdasági múzeumok mostani kongresszusa. A tanácskozás résztvevői a tudományok, az agrártörténet, a muzeológia és más rokontudományok művelői. Más-más aspektusból szólnak ugyan tárgyukról, de mégis közös nyelven, a tudományok nyelvén beszélnek. Amikor tehát közelebb hozzák, érthetőbbé teszik számunkra a múlt egy-egy jelentősebb szeletét és szakaszát, egyúttal közelebb hozzák a ma élő népek gondolkodását, a népek közötti megértés és megbecsülés létfontosságú nagy ügyét is. A múlt nem csupán az értékek és tanulságok gazdag tárháza. A fejlődés menetének ismerete egyúttal a tájékozódáshoz szükséges iránytű is lehet mind bonyolultabbá váló korunkban. Segít eligazodni, érthetőbbé tenni, megértetni velünk a világ gondjait, bajait. A múlt - mondják- nem más, mint a társadalom emlékezete. Úgy vagyunk vele, ahogyan a mai magyar irodalom kisebbségben élő nagy egyénisége, az erdélyi SÜTÓ András írta egyhelyütt: „Havasi, hegyvidéki emberek sok évszázados tapasztalása szerint az ember akkor kerül végveszélybe, ha már hátrafelé sem tud tájékozódni. Mert lábnyomát a hó befújta." Ezért vigyázzunk, vigyázzanak a csapásokra, ne engedjék, ne engedjük, hogy az előttünk járt nemzedékek lábnyomát a hó befújja. A Nemzetközi Múzeumi Tanács, az ICOM eredményesen munkálkodik a múzeumokért és ezen belül az AIMA is. Önök is sokat tettek és sokat tehetnek a múlt, az agrártörténeti emlékek védelméért. E közös erőfeszítéseikhez kívánok sok sikert a kongresszuson is és az elkövetkező években. Köszönöm figyelmüket.