Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

P. ERMÉNYI MAGDOLNA: Gyümölcstermesztés a Pannonhalmi Bencés Főapátság füssi gazdaságában, a századfordulón. I.

Korai mignon, Lady Palmerston, Dovning, Gladstone, Bilyeni, Óriási duránci, Szőlőkertek dicsősége, Weatland, Viktoria kopasz. - Vásárol még Pusztafödémesről is különböző fajtákból szemzőhajtásokat: Admirable Jeanne, Belle Beaucaire, Bo­urdine, Baron Dufour, Cumberland, Defse hative, Reine des Vergers (Gyü­mölcsöskertek királynéja), Ralgoran kopasz. 22 A beszemzett facsemeték mellé vé­kony karócskákat tűztek, hogy messziről látható legyen a szemzés és egyben kitűnje­nek a gyengeségük miatt be nem szemzett vadoncok. Később, amikor a megeredt szemből a hajtások kb. 20 cm-re megnövekedtek, a vékony jelölő karókat kicserélték szőlőkarókra és ezekhez kötözték a hajtásokat. 23 JENEY gondosan ügyelt arra, hogy a faiskolában az egyes gyümölcsfajok oltvá­nyait külön táblákban neveljék. A fajokon belül a fajtákat lehetőség szerint, külön sorokba szemezték. Az oltványokat jelcédulával látták el, melyen feltüntették a fajta nevét és sorszámát. 1890-ben 339 db kis cédulát vettek, 3,39 forintért. 24 A sorok elejére jelfát helyeztek, melyre ráírták a sor számát és a sorban lévő fajta vagy fajták nevét és számát. A faiskoláról térképet készített. Ezen minden sort és valamennyi fa helyét megjelölte. Ezenkívül jegyzőköyvet vezetett, amibe bejegyezte a táblákat, a sorokat, az oltványokat, a szemzés idejét, számát és a fajtát. Ezzel az alapos, és pontos munkával biztosította, hogy mindig fajtaazonos oltványokat tudott eladni. 25 Keveredés nem történt. A szemzést követő év tavaszán az alvószemzéseknél csaprametszették az oltványo­kat, bekenték oltóviasszal, majd a meghagyott 8-10 cm magas csaphoz kötötték a szempajzsból fejlődött hajtást. Nyáron a vadhajtásokat levágták, majd június vége felé a meghagyott csapokat is eltávolították, de előtte a kötéseket levették. Augusz­tus végén a nemes hajtás hegyeit esetenként lecsipkedték. 26 A következő évben az erősebb őszibarackfákat vagy eladták, vagy saját telepeiken szétültették. Más gyümölcsfajoknál tavasszal az egyetlen szál sima-vesszőből álló (suháng) oltványt felére, harmadára visszavágták, majd a meghagyott rész legfelső 9 cm-es darabján a szemeket (rügyeket) kivágták. A fejlődő hajtásokból a vezérhaj­tást e csaphoz kötötték. Az oldalhajtásokat visszacsípték (kb.10 cm hosszúak ma­radtak). Júliusban a csapnak hagyott részt levágták, oltóviasszal bekenték a sebfe­lületet. Augusztus végén a vezérhajtást is visszacsípték, hogy a meghagyott, „szemek" erőteljesebben fejlődjenek. 22 BFK BK 294/7 22/c. „1898-ik évben Aug. 6-22-én kisréti kertben ojtottak I-II. őszibarackok Lés II. táblában." 23 JENEY E. 1896.114. p. és 122. p. 24 BFK BK 294/7 Faiskolai kimutatások 1890.5. és JENEY E. 18%. 113. p. és 121. p. 25 BFK BK 294/7 Faiskolai kimutatások 1889-1900. és JENEY E. Szakkönyvének kézirata és a megjelent mû 18%. 120. p. 26 JENEY E. 18%. 124. p.

Next

/
Thumbnails
Contents