Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

P. ERMÉNYI MAGDOLNA: Gyümölcstermesztés a Pannonhalmi Bencés Főapátság füssi gazdaságában, a századfordulón. I.

vény:„1868: XXX VIII. tc. a népiskolai közoktatás tárgyában" ugyan kötelezővé tette a népiskolákban a kertészeti oktatást, a népiskolai és községi faiskolák létesítését, de ennek ellenére nem növekedett a kívánt mértékben a szaporítóanyag, a gyümölcstermelés, sőt a szakismeret sem. E tekintetben változás csak akkor kezdett mutatkozni, amikor a gabonaárak csökkenése, a szarvasmarha árak ingadozása és a szőlőtermelést katasztrófával fenyegető fíloxéra fellépése a figyelmet újra a gyümölcstermelés és kertgazdálkodás felé terelte. Csallóközben is elindult a XIX. század végén egy általános fellendülés. Egykori leírás szerint „...e terület földje ugyan nem túlságosan termékeny, de azért nem tartozik a legsilányabbak közé sem. A lakosság földműveléssel és állattartással foglalkozik. Újabban szép sikerrel termesztenek gyümölcsöt is. A füssi bencés uradalom az egész szigetet ellátja kitűnő gyümölcsfákkal."

8 A Pannonhalmi Bencés Főapátság híres csallóközi gazdaságának központja Fusson (későbbi néven Komáromfüss) volt. E települést a századforduló éveiben az akkori Komárom megyéhez tartozó „Altáj" említésre méltó falvai közé sorolták. Ide tartoztak még Almás, Erecs, Karom, Kisfüss és Ronka puszták is. Erecs és Karom már régtől bencés birtok volt. A XIX. században a kolozsnémai, a Kis- és Nagy-keszi birtokrészekkel és a ronkai tagbirtokkal a bencések füssi gazdasága tovább növekedett. Innen irányították a Pozsony megyei igen jelentős deáki gazdaságot is. Elsősorban szántóföldi gazdálkodást folytattak, de híressé vált füssi ménesük is. 1870-ben a Főapátság füssi gazdaságának összeírása szerint a birtok 686 kh és 1090 négyszögöl. Ebből belsőség 12 hold 1479 négyszögöl; szántóföld 251 kh 1590 négyszögöl; 8 Az Osztrák Magyar Monarchia írásban... 1898.246. p.