Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

P. ERMÉNYI MAGDOLNA: Gyümölcstermesztés a Pannonhalmi Bencés Főapátság füssi gazdaságában, a századfordulón. I.

rét 76 kh 1282 négyszögöl, legelő 255 kh 1395 négyszögöl; nádas 86 kh 1445 négyszögöl; hasznot nem hozó terület 3 kh 393 négyszögöl. A szomszédos kisebb-nagyobb birtokok a füssi gazdaság részeit képezték, mellyel részben olyan közvetlen kapcsolatban voltak, hogy a füssivel egységes birtoknak tüntették fel. Ezek Ásványtő, Karom, Ronka és Erecs.

9 A füssi gazdaság élén mindig rendtag állt, akit a jószágkormányzói tisztség betöltésére a főapát nevezett ki.

10 1879-ben KRUESZ Krizosztom főágát megbízta JENEY Ernő

11 rendtagot a füssi gazdaság vezetésével. Megbízólevelében a főapát a jószágkormányzó legfontosabb és általános feladatait körvonalazta, amely elsősorban a célszerű gazdálkodásra, az ésszerű ellenőrzésre, a mértéktartó, példamutató életformára és a megértő, másokat segítő papi hivatás teljesítésére vonatkoztak.

12 JENEY Ernő jószágkormányzó a füssi gazdaságban 1881-ben új vállalkozásba kezdett. Gyümölcsfaiskolát és gyümölcsöst kívánt létrehozni, hogy az egykor virágzó csallóközi gyümölcstermesztést előmozdítsa. Legfőbb szándéka az volt, hogy a gyümölcstermesztést a néppel megkedveltesse. Úgy tervezte, hogy a faiskolájából kikerülő oltványokat, gyümölcsöséből közreadott oltó- és szemzővesszőket rendkívül jutányos áron, vagy díjtalanul osztja szét a lakosság között... "hogy így könnyebb és olcsóbb beszerezhetés útján nemcsak a jobb módú, hanem a szegényebb családoknak kertjében és udvarán is elegendő, az az annyi gyümölcstermő fájuk legyen, a mennyi időjártával nemcsak a családnak és gyermekeinek egészséges kenyérpótlékot fog szolgáltatni, hanem még jelentékeny kiviteli és elárúsítási jövedelmet is képe9 SÖRÖS P. 1916.416. p. 10 SÖRÖS P. 1916.331. p. 11 JENEY Ernő Lajos 1828. május 2-án Szálkán (Hont megye, ma: Salka, Csehszlovákia) született. 1845-ben a Bencés rendbe lépett. A gimnázium elvégzése után filozófia és teológiai tanulmányokat folytatott. 1852. augusztus 7-én áldozó pappá szentelték. Hat évig mint gimnáziumi tanár működött Esztergomban és Győrött, majd Pannonhalmán egy évig. 1863-69 között lelkész Győrszentmártonban, 1867-1879 között plébános Tárkányban. 1879-1901-ig a Bencés rend füssi jószágkerületének kormányzója. Nyugalomba vonulása után 1901-től haláláig -1904. november 6. - Komáromban élt. Neves gazdasági szakemberként tartották számon. A Komárom megyei közéletnek is egyik vezető személyisége volt. A füssi uradalomban „messze földön híres" gyümölcsöst és faiskolát létesített. Elősegítette Csallóköz gyümölcstermelésének fejlődését. Nagyszerű szakmunkája az „Útmutatás a gyümölcsfák tenyésztésére, faiskolák és gyümölcsfa-telepek alapítására és kezelésére nézve" 1896-ban és 1897-ben jelent meg. Tagja volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, a Komárom megyei Gazdasági Egyesületnek, melyben igazgatói választmányi tagként is működött. Munkásságáért 1896-ban a Ferenc József-rend lovagja kitüntetést kapta. A Bencés rendben és a közéletben egyaránt nagyrabecsülték. 12 BFL FIT. KRUESZ Krizosztom főapát levele JENEY Ernőhöz. 1880. január.