Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PINTÉR JÁNOS: A szőlőterület alakulása Magyarországon a XIX. század végétől a II. világháborúig

Megye 1895 1913 1935 Megye kat. hold % kat. hold % kat. hold % Pest szőlő 29.872 2,66 53.014 4,70 50.488 4,48 Pest össz. 1.122.037 100,00 1.129.498 100,00 1.126.648 100,00 Budapest szőlő 3.504 4,22 3.918 4,63 2.020 2,57 Budapest össz. 82.974 100,00 86.302 100,00 78.636 100,00 Somogy szőlő 21.069 2,01 17.378 1,65 17.341 1,65 Somogy össz. 1.047.795 100,00 1.053.857 100,00 1.048.951 100,00 [SzabolcsSzatmár szőlő 6.749 0,66 11.347 1,11 11.347 1,11 [SzabolcsSzatmár össz. 1.017.433 100,00 1.026.845 100,00 1.024.577 100,00 Szolnok szőlő 11.280 1,18 13.910 1,44 13.132 1,37 Szolnok össz. 955.490 100,00 965.932 100,00 960.897 100,00 Tolna szőlő 28.752 4,67 31.351 5,03 23.768 3,89 Tolna össz. 615.134 100,00 622.364 100,00 611.765 100,00 Vas szőlő 4.945 0,86 3.046 0,53 2.067 0,36 Vas össz. 578.029 100,00 578.551 100,00 576.713 100,00 Veszprém szőlő 17.777 1,99 17.399 1,94 15.896 1,78 Veszprém össz. 895.260 100,00 897.727 100,00 893.106 100,00 Zala szőlő 22.352 3,94 14.285 2,50 16.209 2,86 Zala össz. 567.563 100,00 570.749 100,00 567.440 100,00 Magyarország szőlő 304.057 1,90 373.089 2,32 355.127 2,21 Magyarország össz. 15.997.057 100,00 16.101.533 100,00 16.070.943 100,00 A táblázatból kitűnik, hogy 1895-ben a legtöbb szőlő Bács-Kiskun (37.014 kh), Baranya (35.874 kh) és Pest (29.872 kh) megyékben volt. A megye területéhez viszonyítva viszont Tolna (4,67 %), Baranya (4,59 %), Zala (3,94 %) a sorrend. 1913ra viszont nagy változások következtek be. A nagyarányú alföldi homoki szőlőtelepítések révén Bács-Kiskun megőrizte vezető helyét (78.182 kh), a második helyre Pest megye került (53.014 kh), míg a harmadik Tolna lett (31.351 kh). Az összterülethez képest is e három megye van az élen, Bács-Kiskun (5,46 %), Tolna (5,03 %), Pest (4,70 %) sorrendben. 1935-ben változatlanul a két főleg síkvidéki szőlős megye van elöl (Bács-Kiskun: 80.174 kh, Pest: 50.488 kh), a harmadik helyre viszont feljött az egyik legrangosabb borvidéket magában foglaló Heves megye (26.176 kh), jelezve, hogy a hegyi szőlők lassan visszaszerzik régi rangjukat. Hasonló a helyzet az összterülethez való viszonyulásban: Bács-Kiskun: 5,60 %, Pest: 4,48 %, Heves: 4,21 %. Az eredmények közismertek, tudtuk eddig is, hogy a fíloxéra miatt óriási szőlőtelepítés indult elsősorban a Duna-Tisza közi homokterületeken, s a hagyomá-