Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PINTÉR JÁNOS: A szőlőterület alakulása Magyarországon a XIX. század végétől a II. világháborúig

9) Szekszárdi borvidék. Ez csak Tolna vármegye területét tartalmazta. 10) Badacsonyi borvidék. Ide Zala vármegye tapolcai járása, továbbá Meszesgyörök és Keszthely tartozott. 11) Balatonmelléki borvidék. Területe kiterjedt Zala vármegye többi részére, Veszprém vármegye veszprémi, enyingi és devecseri, továbbá Somogy vármegye lengyeltóti, marcali és tabi járásaira. 12) Villány-pécsi borvidék. Ide Somogy vármegye többi része és Baranya vármegye tartozott. 13) Alföldi borvidék. Magában foglalta Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének a pest-nógrádi és a buda-sashegyi borvidékbe nem sorolt részeit, továbbá Bács-Bodrog, Békés, Csanád, Csongrád, Hajdú, Jász- Nagykun-Szolnok és Szabolcs vármegyék egész területét, továbbá Bihar vármegye devecseri járását. 1897-ben tovább nőtt az amúgy is nagy kiterjedésű borvidék. A gyarapodásból csak a trianoni határok közé esőket soroljuk fel. Ezek: Szatmár vármegyéből a mátészalkai, fehérgyarmati és csengeri járások, Bihar vármegyéből pedig a berettyóújfalui, cséffai és biharkeresztesi járások.

9 14) Szerednye-vinnai borvidék. Azonos volt Ung vármegye területével. 15) Munkács-nagyszöllősi borvidék. Kiterjedt Bereg és Ugocsa vármegyék egész területére, továbbá Zemplén vármegyének a tokaji borvidékbe nem tartozó részére. 16) Érmelléki borvidék. Területe kiterjedt Szatmár és Szilágy vármegyékre, továbbá Bihar vármegyére (kivéve a derecskéi járást, majd 1987-től a berettyóújfalui, cséffai és biharkeresztesi járást.)

10 17) Ménes-magyarádi borvidék. Ez azonos volt Arad vármegye területével. 18) Versec-fehértemplomi borvidék. Krassó-Szörény, Temes és Torontál vármegyéket foglalta magában. 19) Erdély-marosmenti borvidék. Kiterjedt Alsó-Fehér, Hunyad és Maros- Torda vármegyék területére. 20) Erdély-Küküllőmenti borvidék. Területe azonos volt Nagy- és Kis- Küküllő vármegyék területével. 21) Erdélyi borvidék. Magában foglalta Beszterce-Naszód, Fogaras, Kolozs, Szeben, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely vármegyéket. 22) Fiumei borvidék. Ez Fiume város területét jelentette. A borvidékeket valószínűleg íróasztal és térkép mellől alakították ki, a közigazgatási határokat tartva elsősorban szem előtt. Egy-egy borvidékhez tartozó vármegye, vagy vármegyék össze nem illő borai kaptak közös nevet. így fordulhatott elő, hogy silány lőréket törvényesen adhattak el márkás borok fedőneveivel. Például „szekszárdi" néven hozták forgalomba a Tolna vármegye sík területeiről származó közönséges homoki borokat is. Talán a legnagyobb keveredés a neszmélyi borvidé9 U.o. 10 U.o.