Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PINTÉR JÁNOS: A szőlőterület alakulása Magyarországon a XIX. század végétől a II. világháborúig

ken volt, hiszen itt szerepeltek a komáromi, a zirci, a csallóközi, az esztergomi, a pápai járások, továbbá több Fejér megyei járás szőlőinek borai, sőt, a teljesen külön jelleggel rendelkező móri borok is. Sajnos ez az adminisztrációs szemlélet a borvidékek többségénél érvényesült, csak a somlyói és a tokaji (tokajhegyaljai) borvidékek borai feleltek meg teljes egészében nevüknek. Trianon "eredményeként" a 22 borvidékből 6 (a szerednye-vinnai, a versec-fehértemplomi, az erdély-marosmenti, az erdély-küküllőmenti, az erdélyi és a fiumei borvidékek) teljes egészében, 11 pedig részben Magyarország határain kívülre esett. Csak 5 maradt meg változatlanul: a buda-sashegyi, a somlyói, az eger-visontai, a badacsonyi és a szekszárdi. A területi változásokat követően 1924-ben került sor a borvidékek maghatározására.

11 Ekkor 17 borvidéket alakítottak ki, melyek közül 3 változatlan területtel és névvel szerepelt. 5 új borvidéket hoztak létre. Közülük a móri a neszmélyi borvidékből vált ki, hozzá tartoztak Bakonysárkány, Bodajk, Csákberény, Csókakő, Mór, Nagyveleg, Pusztavám és Sőreg Fejér megyei, továbbá Császár Komárom megyei községek. A somogy-zalai borvidék a villany-pécsi és a balatonmelléki borvidék egyes részeiből tevődött össze, azaz Somogy vármegye barcsi, csurgói, igali, kaposvári, nagyatádi és szigetvári járásai, továbbá Zala vármegye alsólendvai, nagykanizsai, letenyei, novai, pacsai és zalaegerszegi járásai alkották. Az eger-visontai borvidék kettéválasztásával keletkezett egyrészt az egri borvidék (Heves vármegye egri járása, továbbá 6 Borsod megyei község: Andornak, Kistálya, Ostoros, Noszvaj, Novaj és Szomolya), másrészt a gyöngyösvisontai borvidék, mely utóbbi magában foglalta Heves vármegye gyöngyösi, pétervásári és hatvani járásait. Végül a nyírségi borvidék alakult újonnan, részben az alföldi, részben az érmelléki és részben a munkács-nagyszöllősi borvidékek egyes területeiből. Magában foglalta Hajdú és Szabolcs vármegyéket, valamint Bereg, Bihar és Szatmár vármegyék Magyarországon maradt részeit. Az 1929. évi bortörvény foglalkozott újból a borvidék beosztással, de semmiféle változás nem történt, teljesen megegyezett a korábbival.

12 Az újabb változás a borvidékeknél 1936-ban következett be.

13 Megszüntették a pest-nógrádi és a miskolc- abaúji borvidékeket és belőlük hozták létre a felföldi borii 1924: IX. t.c. a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmáról. Ennek életbeléptetéséről a földmívelésügyi miniszter 1924. évi 62.000 sz. rendelete intézkedett, s a 25. §-ban meghatározták a borvidékeket. 12 1929: X. t.c. a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924: IX. t.c. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről. A törvény végrehajtásáról szól a földmívelésügyi miniszter 2000/1929. sz. rendelete, s a 33. § alatt találjuk a borvidékek felsorolását. 13 1936: V. t.c. a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról. Végrehajtásáról a 70.000/1936. FM sz. rendelet intézkedett.