Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Karsztfásítás az Osztrák—Magyar Monarchiában, különös tekintettel a horvát tengermellékre és Fiume városára

4. kép A Karszt a vízarányra."45 (Ekkor még a tudomány nem tartotta kizártnak az erdők éghajlat-változtató hatását, így az érvek közé ez is bekerülhetett.) Az erdőtelepítések nemzetgazdasági hasznát a várható fatermésben is látták, hiszen az egykori erdőállományok arról tanúskodtak, hogy a Karszton szép erdők nőhetnek.46 A magyar kormány az erdők védelmében a vidék szárazföldi és tengeri közlekedésének, településeinek kiépítését remélte.47 A határőrvidéki területek erdősítését 1867-ben az ogulini, otocsáci és goszpicsi erdőhivatalok kezdték el.48 A munkák egységes irányítására, kimondottan karsztfásítási feladatok ellátására 1878-ban — a beruházási alap terhére — Zenggen (Senj — Jugoszlávia) Karsztéiúősítő Felügyelőséget hoztak létre. A felügyelőség 45 BOTHÓ J. 1870. 3. p. 46 MALBOHAN E. 1893. 575. p. 47 OMgK. ROSMANITH A. i. m. (5.) és (6.) p. 48 A volt határőrvidék . . . 1885. 802. p.