Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Karsztfásítás az Osztrák—Magyar Monarchiában, különös tekintettel a horvát tengermellékre és Fiume városára

A Karszt-vidék kiterjedését, pontos határait az általunk vizsgált időszakban, a századfordulón több szerző megkísérelte meghatározni, kiterjedését leírni, de a számadatok általában vitára adtak okot. Mégis szükségünk van a hozzávetőleges elhatárolásra, területkimutatásra, hogy lássuk a karsztfásítás nagyságát, jelentőségét. A tágabban értelmezett (karsztjelleggel bíró) Karszt-vidék a Trieszti-öböltől északra, Gradiska (Gradisca — Olaszország)7

és

Görcön (Gorizia — Olaszország) át az Isonzó folyócska mellett kezdődik, nyúlik keletre a Száva mellett Szamoborig (Samobor — Jugoszlávia) és Károlyvárosig (Karlovác — Jugoszlávia), ahonnan Bánja Lukán át a Bosna és Lim folyó irányát követve a Scutari-tóig, majd folytatódik Albániában is. Hegyrajzilag ide tartozik a Karszt-, a Kis- és Nagy-Kapela-, a Velebit- és a Dinári-hegység. Egy 1904-ben készített kimutatás szerint8

a

következő közigazgatási egységekben voltak karsztterületek: Összes terület Karsztvidékhez tartozó terület Karsztjelk gü terület Ország, tartomány stb. Karsztvidékhez tartozó terület megközelítőleg az ország területének területének (km2

) %-ában 1. Krajna 9 965 7 500 6 000 60 2. Osztrák—Illír Tengermellék (Trieszt, Görc és Gradiska, 7 974 6 100 4 700 59 Isztria) 3. Horvát— Szlavónország Fiumével 42 521 12 000 10 200 22 4. Dalmácia a szigetekkel 12 862 12 862 11

000 86 5. Bosznia és Hercegovina 51 110 34 000 26 000 51 6. Montenegro 9 085 7 500 6 500 71 7. Novibazár szandzsák 7 350 2 800 1 500 20 Összesen: 140 867 82 762 65 900 60 7 Az Osztrák— Magyar Monarchiához tartozó helységek neveit a korabeli szóhasználatnak megfelelően, „Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben" című sorozatban közölt alakban írtuk. Természetesen — az első előforduláskor — a mai nevet és hovatartozást is feltüntettük. 8 PÁSZTHY F. 1904. 605. p.