Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Karsztfásítás az Osztrák—Magyar Monarchiában, különös tekintettel a horvát tengermellékre és Fiume városára

1. kép Részlet az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar anyagából, a karsztfásítási makettel ről.6 A karsztfásítási munkák jelen áttekintésével arra kívánunk rámutatni, hogy az Adria partján végzett erdőtelepítések — a tényleges eredményeken túl — milyen, az ország más részein is használható tanulságokkal szolgáltak. I. A Karszt geográfiai fogalom, amely később földalaktani műszóvá is vált. Olyan kőzetet jelent, amely vízzel aránylag könnyen oldható, és semmi vagy igen kevés mállástermék keletkezik. Legismertebb ilyen kőzet a mészkő. A geográfiai értelemben vett Karszt-vidék alapkőzete is mészkő. A mállás során alakul ki a Karszt jellegzetes talaja, a terra rossa. Mielőtt a Karszt további jellegzetes tulajdonságaira utalnánk, tekintsük át a Karszt-vidék földrajzi elhelyezkedését. 6 Lásd pl. FEKETE L. 1896. lexikonban közölt ismertetőjét.