Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Nováki Gyula: Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig

befalazott ajtónyílás van. A pince egyik oldalán és a hátsó fal mellett 80 cm magas, 110—120 cm széles padka fut végig, ennek tetejéből, a pincesarok közelében mélyed le egy gabonásverem. Kerek szájnyílása tölcséres alakú, felül 70 cm-re kiszélesedik, a nyak legszűkebb átmérője 48, mélysége 60 cm. A verem teljes mélységére a sok törmelék miatt csak megközelítően tudtunk következtetni, 190 cm körüli lehet, legnagyobb átmérője 120 cm. Az aprókavicsos tufába vájt oldala finoman megmunkált, a csákányütések többnyire vízszintesek. Égésnek nincs nyoma. Oldalát sűrűn borítják a szögletes keresztmetszetű szeglyukak, egy tenyérnyi felületen 4—5 is található. Sály A község Ny-i széle felett húzódó pincesoron, a Tél úton 1982-ben három, egymás mellett lévő pincében sikerült gabonásvermeket találni. (18. kép). A gyűjtésen részt vett Balázs Gy., a rajzokat az ő felmérései alapján közlöm. a) Kovács Bertalan pincéje (Tél u. 31.) (19. kép A). A pince már régebben is a család tulajdonában volt, édesapja is örökölte. A tufába vájt pince elé emelt borház régebben is megvolt, azonban édesapja az 1930-as években, Kovács Bertalan pedig 1965-ben felújította. A borház hátsó falából nyílik az átjáró az azonos szinten lévő pincébe. Mellette kétoldalt, a borház két hátsó sarkában egy-egy, egymással azonos, üres gabonásverem van. A vermeket az újabb időkben több átalakítás érte. Szájnyílásuk a jelenlegi járószint felett kb. 45 cm-re található, ugyanis Kovács Bertalan 1965-ben ennyivel mélyítette a borházat. Az 1950-es évek óta mindkét vermet egy-egy betonkád takarja, felülről tehát nem láthatók. Ugyanakkor a megközelítésükre a jobb oldalihoz a borházból egy lépcsős lejáratot vágtak a tufába és a pince felől is készítettek egy kisebb, ferde lyukat. A két verem közötti részt egy köríves átjáróval áttörték, így a bal oldali verem is megközelíthetővé vált. Szájnyílásukat csak alulról lehet megfigyelni, mindkettő téglalap alakú, de a bal oldali már erősen rongált. Égés nyomát egyikben sem találtuk. 1. verem. Szájnyílás mérete 60 x 70, nyak mélysége 35, a verem teljes mélysége 280, legnagyobb átmérője 235, az egyenes fenék átmérője 140 cm. Oldalán a kővágó csákány sűrű nyomai láthatók. Felső harmadában kb. 20 cm széles vízszintes sávban szöglyukak láthatók, sűrűn, 4—5—15 cm-re egymástól. Egy szeg most is bent van a falban. Ettől a sávtól feljebb csak néhány szöglyuk látható. 2. verem. Szájnyílása erősen rongált, nem mérhető, de ez is szögletes volt. A verem teljes mélysége 280, legnagyobb átmérője 200, az egyenes fenék átmérője 135 cm. Oldala finoman faragott. Az 1. sz. veremhez hasonlóan itt is találhatók szeglyukak, kettő még a falban van. (20. kép). Kovács Bertalan a vermek eredeti rendeltetéséről semmit sem tud. Az 1950-es években végzett átalakításokkal a bor elrejtését akarták elérni. Egy 330 literes