Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Balassa Iván: Egy talajmegmunkáló eszköz: a hasogató Európában

9. A szohaformájú hasogató Bjeloruszia 20 sz. eleje MOLTSCHANOVA, L. A. 1972.4. ábra nyomán. — B. Hasogató Észtország FEOKTISZTOVA, L. Ch. 1980. 39. ábra nyomán. után, de ennél lényegesen nagyobb gyűjteményre támaszkodva MOSER megállapítja, hogy a Keleti-Alpok a hasogató központi és feltehetően kiindulási területe (Urgebiet), majd így folytatja: „A hasogatok egy csoportjának áttekintése során az derül ki, hogy az önállóan használt hasogatóknak legnagyobb jelentősége Belső-Karintiában volt. A változó talajviszonyoknak megfelelően, hogy az egyszerű talpas-rúd-hasogató (Stangeriß mit Sohlenholz) a szűkebb Nock-vidéken volt ismeretes éppen úgy, mint az ívestalpú és hajlított szarvú konstrukció. A rúdgerendely végére közvetlenül erősítették a kettősjármot, melybe ökröket fogtak. Ezt csak később és másodlagosan váltotta fel a hármas lófogat (esetenként villás rúddal: Ainitze). Ez a változat vezetett el a rövid gerendelyű, talyigás hasogatóhoz. Mindez mutatja és megerősíti e karintiai eszköz jelentőségét"39 Ez a megállapítás 39 MOSER, O. 1981. 35—36.