Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Balassa Iván: Egy talajmegmunkáló eszköz: a hasogató Európában
számunkra azért fontos, mert mutatja, hogy a hasogató a túróeke (Ari) fejlődését a váz tekintetében nyomon kísérte, majd eketalyigát is kaphatott, akárcsak azt a szepességi példányon láttuk. Jugoszláviában a Karinthiával szomszédos Szlovéniában is megtalálható a hasogató: rezalnica, rezaunca szlovén néven, mint önálló eszköz. így feljegyezték a Sann-, Logar-, és Miestal falvaiban.40 Talán valami hasonló funkciót sejthetünk a horvátországi prvo zeljezo elnevezésben41 de majd a további kutatásnak kell kiderítenie, hogy az elnevezés mögött volt-e önálló eszköz. Az Alpokban a hasogató nagyobb arányú elterjedését, csak két összefüggő területen ismerjük (Stájerország, Karinthia), de ez a keleti nyúlványain is nyomon kísérhető (Szlovénia). Használata a gyepföldek felhasogatásához és az erdei talajnak irtás utáni termővé tételénél volt nagy jelentőségű. Ez a fontossága addig maradt meg, míg a túróeke (Ari) előtt a szántást feltétlenül elő kellett készíteni, de amikor az ágyeke (Pflug) mind nagyobb területet hódított meg, egyre inkább elvesztette jelentőségét, hiszen az már csoroszlyával is rendelkezett. Az északi és az Alpok keleti felében elterülő két nagy hasogatóterületen kívül még néhány szórványadattal is rendelkezünk. Ezek esetében nem lehet mindig pontosan megállapítani, hogy csak egy-egy eszközről van szó, vagy a közlő csak a sok közül ragadott ki egyet. Ezt a kérdést a hasogatóval kapcsolatos további kutatás fogja majd eldönteni. Franciaországban már BRAUNGART is utalt arra, hogy Normandiában a hasogatóhoz hasonló eszközt jegyeztek fel.42 A Hohenheimi Ekegyűjteményben Franciaországból tartanak számon egy „Araié du midi" elnevezésű modellt (1:10), mely kétségtelenül hasogató, és arra szolgált, hogy segítségével az ugart, a parlagot szántás előtt felhasogassák.43 Ennek egy fejlettebb, mondhatnánk nagyüzemi formáját ismerjük a 19. század első feléből: „A francziák mielőtt a földet ekével felhántanák, a gyepet a gyephasogatóval egyenlő szeletekre hasogatják fel. Ezen eszköz közönséges a) eketaligából, s ezen fekvő c) gerendelyből áll, mellnek hátuljára b) keresztgerenda van erősítve, s ebbe olly távol egymástól, amilly szélesre a gyepszeleteket hasogatni akarják h) csoroszlyaalakú kések vannak eresztve. Ha a gyepet felhasogatták, akkor az ekével a gyepszeleteket hosszudad négyszeg hantokba darabolva felforgatják".44 Ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy Magyarországon ezt az eljárást „aligha alkalmazta valaki". Ilyen szerszámot a múlt század második felében Oroszországban Voronyezs környékén, az Azovi-tenger mellékén és délebbre a Kaukázus előterében rab (túróeke) néven ugyanilyen feladattal használtak. Nagyobb elterjedéséről Ukrajnában is van tudomásunk.45 40 OREL, B. 1955. 34/kk. 41 BRATANIC B. 1939. 72. 42 BRAUNGART, R. 1912. 135., 108. ábra. 43 KLEIN, E. 1967. 35., és 64. ábra. 44 KORIZMICS L.—BENKŐ D.—MORÓCZ I. 1855. 3:321—322. 45 RIEA 2. térkép; GORLENKO, V. F.—BOJSKO, I. D. KUNICKIJ, O. Sz. 1971. III. tábla 3. kép.
