Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: Fejezetek a tihanyi apátság balatonendrédi gazdaságának történetéből (1716—1945)
kat kártalanították: ennek alapösszege az 1882—1886 közti években adó alá vont összes jövedelem ötöde volt, melyet kárpótlási kötvény formájában fizettek ki.52 A Tihanyi Apátságban ezek az egyezségileg megállapított összegek a következőek voltak:53 4,5%-os állampapír készpénz Aszófő 850 Ft 14 Ft Endréd 7800 Ft 4 Ft Füred 30200 Ft 40 Ft Teleki 2750 Ft 22 Ft Tihany 3750 Ft 30 Ft Zamárdi 8100 Ft 18 Ft 53450 Ft 128 Ft Endréddel kapcsolatban a művelési ágak közül a szőlészet és az innen irányított erdészet volt az a két terület, melyekről az apátság gazdálkodásának egészében játszott fontos szerepük miatt részletesen kell szólnunk. A szőlészetben a XIX. század második felében nemcsak az 1848-as törvények hatására bekövetkezett változásokat — a tizedről történt lemondás, majd a dézsmaborok elvesztése — kellett ellensúlyozni, biztosítva a belső fogyasztás számára szükséges évi bormennyiséget, hanem a század végén jelentkező filoxera pusztítását is le kellett küzdeni. Vol úrbéres szőlők, melyek után a tihanyi apátság szőlődézsmaváltságot kapott, csaknem minden birtoka mellett voltak: Balatonkisszőlős, Balatonfüred, Fülöpi, Arács, Aszófő, Örvényes és Tihany, illetve Endréd, Zamárdi, Teleki és Kapoly határa egyaránt bort is termett. 1839-ben Endréd a következő szőlőhegyek után adta az apátságnak az egyháznak járó tizedet és a földesúri jogon szedett kilencedet: Kazánczihegy Öreghegy Miklóshegy Dudahegy Várihegy Rózsahegy 272 akó 48 icce Ugyanekkor a kapolyi szőlőhegyből 36 akó 41 3 A icce teleki szőlőhegyből 211 akó 16 icce zamárdi szőlőhegyből 280 akó 6 2 A icce 52 FÜR L. 1969. 329 -331. p. 53 BFL FIT A Tihanyi Apátság italmérési jogának kártalanítása. Bors Mihály jószágkormányzó, 1891. jan. 29.
