Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: Fejezetek a tihanyi apátság balatonendrédi gazdaságának történetéből (1716—1945)
és a révbeli kocsmát, az endrédi pálinkaházat. A haszonbérbe vett épületeket a bérlők kötelesek voltak tűzkár ellen is biztosítani. Az endrédi pálinkaházat 1848-ban 60 forintért egy évre Wiener Ferenc vette bérbe. A következő évben ugyancsak ő az endrédi kocsma és mészárszék bérlője 360 forint ellenében. A kocsmával át kellett vegyen 50 akó söprős bort, akóját 7 forint 30 krajcárért, azontúl a saját maga által beszerzett borokat árulhatta. Ez évben az endrédi boltot, pálinkaházat, a törkölyfőzést és sómérést az apátság Ney Ignác haszonbérlőnek adta, évi 750 forint bérleti díjért. Ney szerződése értelmében évi 10 öl tűzifát kapott az uradalomtól, Ölét 5 forintjával, tőle viszont jelentős mennyiségben vásároltak olajpogácsát, ami az apátság állattenyésztésében az ipari takarmányok közt fontos szerepet játszott.47 1855 végén, amikor a tihanyi apátságot a somogyi részről illető halászat bérletéről új szerződést kötött az uradalom, a bérlők az említett Wiener Ferenc, Ney Ignác és a zamárdi kocsmát árendáló Ney Simon voltak.48 Endréd község lakosai 1851-ben a határukban termett szőlőtörkölybőli pálinkaégetést bérelték 45 forintért.49 A megelőző évben vették bérbe 3 évre az endrédi malmot, melyről 1856-ban Czirklpach Károly ispán azt jelentette a tisztiszéknek, hogy rossz állapotban van. Nem tudjuk, hogy az utasításul kapott javíttatást az uradalom végrehajtatta-e, mindenesetre 1864-ben Endréd község az általa megvett 2 malomról kért eladólevelet az apátságtól.50 Az 1860-as években a bérletekhez irtásföldek árendálása is kapcsolódott. Az endrédi lakos Wiener Ferenc az itteni kocsma és húsmérés fent említett haszonbérlője 1863-ban az úgynevezett vasbálinti földet és a jabai nyári erdőrészletből 20 holdnyi területet vágás céljából vett bérbe. A vágásért 50 öl hasábfát ingyen kapott tőle az uradalom, a többiért ő fizetett egy összegben 245 forintot, s az irtás minden holdja után évi 5 forintot. Az irtást az utolsó bérleti évben makkal tartozott bevetni. 1865-ben vette bérbe a pálinkamérést is, valamint 29 hold földet; 1867-ben, addigi szerződései meghosszabbítása mellett az endrédi erdőrészből 20, s az endrédi határ úton felüli részénél 36 holdat. Az ugyancsak endrédi Ney Ignác 1863-ban a cinegei dűlőből 6 forintjával kivett 12 hold szántóföldről szerződött az apátsággal, 1867-ben az endrédi nyári erdei irtásföldekből bírt 20 holdat.51 Az italmérési jogról rendelkező 1888. évi XXXV. tc. a szeszes italok kimérését és árusítását kizárólagosan az állam jogaként deklarálva, „. . .az italmérési jogra és annak hasznosítására szolgáló épületekre és beltelkekre vonatkozó bérleti szerződéseket" megszűntnek nyilvánította. Az eltörölt jogok után a volt tulajdonoso-47. VEML TA tsz. jk. 1106/48. nov. 14. Szántód, 1111, 1112/49. dec. 6. Szántód és BFL GL A szántódi ispánság 1857. L, 2., 4. és 1858. 2., 4. negyedévi számadásai 48 Uo. 1855. 4., 1858. 4. negyedévi számadások 49 VEML TA tsz. jk. 1261/1851. 50 Uo. 1178/1850. szept. 17. Tihany, 1347/1856. dec. 22. Tihany, 7/1864. ápr. 12. Tihany 51 Uo. 5, 6, 7, 13/1863. dec. 14. Tihany, 4. d/1865. nov. 21. Tihany, IV. d, e, f/1867, dec. 19. Tihany, 8. d/1868. nov. 16. Tihany, 4. i, L/1871, nov. 23. Tihany
