Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: Fejezetek a tihanyi apátság balatonendrédi gazdaságának történetéből (1716—1945)

valahol egy tagban kellett volna kihasítani. A kérdést Bresztyenszky apát úgy oldotta meg, hogy saját famíliájából telepített Endrédre, átengedve rokonainak 3 és fél telket, 2 telket pedig megtartott az apátságnak azon a címen, hogy a 3 és fél telekhez belsőséget, szántóföldet és erdőt adott.41 A kérdés végleges rendezésére csak 1856-ban került sor, amikor is az úrbéri főtörvényszék ítélete megerősítette, hogy a megyei volt törvényszék ítélete folytán kialakítandó 5 telekhez járó 77 és fél hold erdő-, s legelőilletőség az uradalomnak megmarad, de a Bresztyenszky-rokonoktól elvonták a nekik adott telkeket, s a maradványföldek egész területét a község kapta meg.42 Kiegészítette ezt az egyezséget az az 1860 tavaszán kötött szerződés, melynek értelmében a Tihanyi Apátság átengedte az endrédieknek az ottani tavat, s a falutól északra eső malmát, melyekért a falubeliek mintegy 15 hold erdő- és legelőterületet hagytak az apátságnak. Mivel a malomra menő patak árka az endrédiek rétjén ment keresztül, a másik apátsági malmot is a község kapta, évi 1400 forint fizetése ellenében.43 Az endrédieknek a tagosításkor engedett földváltságdíja 420 forint volt, ebből azonban 1866-ig csak százat fizettek le. A tartozás kiegyenlítésére „. . .tekintve a szűk éveket. . .", haladékért folyamodtak az apátsághoz. Az apát 1867. Szent Mihály napjáig ezt meg is adta, s mivel a tisztiszéki jegyzőkönyvben több utalás erre az ügyre nincs, a község a megadott határidőig valószínűleg teljesítette is a fizetést.44 A tagosítás után a tihanyi apátság endrédi birtoka így oszlott meg:45 Az úrbériség felszámolásával szorosan összefüggött a regáléjogok — az úgynevezett kisebb királyi haszonvételek — ügyének rendezése. E jogok közül az egyik legfontosabb a kocsmáitatásé volt. A Tihanyi Apátság uradalmában 1848 után megszűnt a házi kezelésben lévő bormérés: hiszen a földesúr—jobbágy viszony megszűntével nem volt többé lehetőség áron alul vett bor beszerzésére a parasztoktól, sem a községek negyed-, illetve féléves úrbéres bormérési joga megváltására.46 Az apátság bérbe adta a kocsmákat és pálinkaházakat: az endrédi, teleki, zamárdi 41 Uo. 593. p. 42 Krisztián Pius jószágkormányzó a pannonhalmi perjelhez az endrédi tagosításról. 1856. szept. 1. Uo. 593—595. p. 43 Uo. 595. p. 44 VEML TA tsz. jk. 15/1866. dec. 27. Tihany 45 SÖRÖS P. 1911. 595—596. p. 46 SZABAD GY. 1956. 436. p. 954 hold erdő 311 hold legelő 3 hold szőlő 75,23% 24,52% 0,23% 1268 hold