Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: Fejezetek a tihanyi apátság balatonendrédi gazdaságának történetéből (1716—1945)

Endréd 66 4/8 telkét 129 jobbágy birtokolta, négy egész-, 125 fél-, illetve negyedtelkes gazda. Az urbárium kiadásának évéhez képest a jobbágyszám alig változott, de — bár az átlagos teleknagyság fél telekre emelkedett — az egésztelkesek száma harmadára csökkent. Az összesen 2746 3/8 holdat kitevő telki állományból 1141/8 hold tartozott a belső telkekhez, 1744 4/8 hold volt a szántóföld, 525 7/8 hold a rétföld és 324 1/8 hold a rét, amelyekhez 32 7/8 hold kenderföld és 4 7/8 hold káposztás járult, ez utóbbiakat a jobbágyság napszám ellenében bírta. A 89 házas zsellér kezén lévő 32 5/8 holdból 27 7/8 holdat belső telkük tett ki, emellett 3 2/8 hold rétföldet és 1 4/8 hold káposztást bírtak. Az összeírok mindemellet 124 3/8 holdat új telkek alakítására találtak alkalmasnak, tehát az endrédi határban lévő földek összterülete 2903 3/8 hold volt. Bresztyenszky apát azt tervezte, hogy az urasági részt egy tagban, a töröki határ mentén méreti ki, s a legelőt a község nyugati és északkeleti részein adja ki a jobbágyságnak. Hogy mindez nem valósult meg, az kitűnik az endrédi jobbágyok 1845 májusában írt folyamodványából, melyben elpanaszolják, hogy a földek felmérése ugyan már 4 éve megtörtént, de sem a szántók, sem a legelő nincs még felosztva. Júliusban írt újabb beadványukban részletesen kifejtik, hogy földjeiket 3 részben kérik kiadatni és kérik a község részére a legelőbe eső erdő átengedését haszonvételeivel együtt. Az egész telekre eső 3 hold legelő helyett a legelő-határ hegyes-völgyes, vízhordásos, másutt kopár voltát tekintve 15 holdat tartottak méltányosnak. A házas zsellérek a káposztáson kívül legalább annyi kenderföldet is szerettek volna, amennyi fehérneműik készítéséhez szükséges volt.39 E második kérvény eredményeképp még ugyanabban a hónapban sikerült is az apátságnak és Endrédnek megegyezésre jutnia a legelőről, s az erdőről.40 Az 1845. július 11-én, Szántódon kelt egyezség szerint egy egésztelek után 13 hold legelőt kaptak a jobbágyok. Az erdei haszonvételekből a makk a jobbágyoké, a gubacs a földesúré lett, egésztelek után 2 1/2 hold faizási jog járt a cinegei erdőrészen. A vágásokra felosztott erdőben sem az uradalom, sem a jobbágyok nem legeltethettek, csupán a famennyiséget osztották ki a jobbágyoknak, akik vállalták, hogy az évente teendő vágásokban a fatörzsököktől üresen maradt térségeket makkal beültetik. Az uradalom ezenkívül minden féltelek után negyed hold, minden házas zsellérnek 100 négyszögöl kender- és káposztaföldet adott. E földek kiosztásával 1848 tavaszára végeztek is, s a maradt 173 6/8 holdon törvényszéki ítélet szerint további 5 jobbágytelket kellett volna alapítani, így a telkek száma az említett 66 4/8-ról 7l-re nőtt volna. Azonban 4 teleknél csak a szántóföld és a belsőség került volna ki, a legelő és a rét nem, ehhez további 72 4/8 holdra és erdőilletményre lett volna szükség. A fennmaradó 1 telket pedig, mivel erre sem belsőség, sem szántó- és rétföld, de még erdő sem volt kijelölve, 39 Uo. 40 Uo. 592. p.