Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Mártha Zsuzsanna: Kezdeti törekvések a külterjes magyar baromfitenyésztés fejlesztésére (1914-ig)
A baromfinemesítés ügyét szolgálta a mesterséges keltetés is. A hazai mesterséges keltetésről szóló első nyomtatott híradás 1787-ben jelent meg a Magyar Kurírban, de kevés érdeklődés mutatkozott iránta. A múlt század közepén is csak néhol használtak Magyarországon keltetőgépet, mint pl. a pesti Városligetben, az Eszterházyak Veszprém vármegyei rédei uradalmában.27 A budapesti állatkertben 1874-ben tartott első országos baromfikiállításon két keltetőgépet is bemutattak az érdeklődőknek.28 A Földmüvelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium három Hearson-féle „Champion" márkájú keltetőgépet hozatott Londonból. Ezekkel a kolozsmonostori gazdasági tanintézet, valamint a rimaszombati és az adai földmüvesiskola gazdaságában keltettek, de csak a 90-es években kezdett a gépi keltetés Magyarországon némileg meghonosodni, amikor a parlagi baromfiak, elsősorban a tyúkállomány nemesítési programjának megvalósulását akarták ezzel a módszerrel meggyorsítani.29 1906-ban a Földművelésügyi Minisztérium keltetőgépek és műanyák díjtalan kölcsönzését határozta el. Gépvásárlás céljára 50 ezer koronát bocsátott a BOE rendelkezésére és további 6 ezer koronát egy keltetési akció szervezésére. Majd Gödöllőn, Szombathelyen, Temesvárott, Szegeden és Kolozsvárt, később másutt is tanfolyamot tartottak a mesterséges keltetés és csibenevelés tennivalóinak elsajátítására, valamint felszerelték az állami tanító- és tanítónőképezdéket keltetőgépekkel és csibenevelőkkel. Utóbb a használatra átadott gépeket előnyös áron tulajdonul átengedték igénybevevőiknek. Az első világháború kitöréséig a minisztérium a BOE útján több száz keltetőgépet és műanyát helyezett ki. Ezek kezdetben Amerikában készült gépek voltak, de 1913-tól kezdve „a hazai keltető ipar istápolását" szem előtt tartva Óváry-, Teleki Árvéd-, Rocskay-féle magyar gyártmányú keltetőgépeket is kiosztottak. Mégis kevés, legföljebb 200 tojásos asztali keltetőgép jutott a tenyésztők kezébe. Eszerint az állami keltetőgép-akció nem szolgálhatta jelentős mértékben a nemesített baromfiak szaporulatának emelését. Minthogy azonban sok ezer mesterséges keltetés lefolyását és eredményét lehetett megfigyelni, amelyeket a tenyésztők többféle típusú géppel végeztek, az akció tanulságai nem voltak lebecsülhetők.30 Küzdelem a baromfibetegségek ellen Az 1890-es években egyre többen felismerték, hogy a baromfitenyésztés jövedelmezősége elsősorban a baromfiegészségügy mindenkori állapotától függ, és a baromfiexport növelése is csak abban az esetben remélhető, ha sikerül felszámolni azokat a veszélyeket, amelyek a háziszárnyasok tenyésztőinek állandó rémei vol-27 GALGÓCZY K. 1855. 359. p. 28 GRUBICY G. 1895. I. köt. 11. p. 29 ÁSVÁNYI L. 1892. 30 MARTHA Zs. 1960. 27—30. p.
