Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - V. Góz Gabriella: Adalékok néhány nyugat-európai ország szarvasmarhafajtatörzskönyvezésének történetéhez

Az Aberdeen-angus szarvasmarha a legnépszerűbb fajta volt Nagy-Britanniá­ban. 1872-ben jelent meg az első törzskönyvük. Ez a fajta vitte el a legtöbb díjat Smithfieldben. A chicagói nemzetközi kiállításon pedig az 1870-es évektől az 1900-as évekig 8-szor nyerték el a Champion díjat.4 Az Aberdeen-angus skót fajta, a kettős név azt jelzi, hogy régebben két törzs volt. Mélyfekete színű, hasán fehér foltokkal. A legtökéletesebb húsmarhának tartják. Korán fejlődő, húshasznosítású. Szarvatlan, szelíd, igen alkalmas kereszte­zésre, elsősorban a húsjavításra, de még számos jó tulajdonsággal rendelkezik: könnyen ellő, korán érő, ellenálló, nagy vágósúlyú marha.5 A skót Lochlomond és Lochkathrine vidék mocsaras területeire jellemző szar­vasmarha fajta a Highlandi. Télen — nyáron a szabadban tartják. Kitűnő húsú, hízékonyságú fajta. 1884 óta törzskönyvezik.6 A Jersey szarvasmarha fajta a La Manche (csatorna) hasonnevű szigetéről származik. Túl finom alkatú, kitűnő tej- és tejzsírtermelő típus. A gümőkor elleni védelemből 1789 óta tilos a szigetre szarvasmarhát bevinni. Sárgásbarna, szürke, borzderes színű. A finom, érzékeny alkathoz feltűnően nagy tőggyel rendelkezik. Szinte tejtermelésre nemesedett! Vékony bőrű, vékony csontozatú. Korán érő típus. A Jersey szarvasmarhát Anglián kívül tenyésztik Dániában, az USA-ban, Svédországban, Új-Zélandban. (Az utóbbi időben Horn Artúr javaslatára keresz­tezési célra hazánkban is.)7 Angliában 1838 óta törzskönyvezik. 1866-tól az első szelekció egyedei, ezek a törzsszülők, az utódaik pedig— már tisztavérűek.8 Az angol törzskönyvektől eltérően, a Jersey törzskönyvezésénél minden felvétel egy bizottság előtt történt. A növendékállatot előjegyzésbe vették, a felveendő bikát csak anyja elővezettetése — bírálata — mellett vették fel és az anyja minősége döntő volt a felvételnél. A bikának legalább egyévesnek kellett lennie, hogy törzs­könyvbe felvegyék. Minden bika tulajdonosa köteles volt minden általa történt fedeztetést feljegyezni. Ha ezt elmulasztotta, elveszíthette a bejegyzettségét és pénzbírságra ítélhették. (55 fontig) Kiállítások alkalmával próbafejéseket is tartot­tak, arany-, ezüst-, bronzérmeket osztottak. Cél volt a mennyiség, de fontosnak tartották a tej zsírtartalmát is. A La Manche-csatorna hasonnevű szigetéről szár­mazik a másik igen jó tejtermelő szarvasmarhafajta, a Guernsey. Egyoldalú hasz­nosítású, tejének igen magas zsírtartalma miatt keresett általában a tengerentúli államokban, főleg az USA-ban. Angliában 1882 óta van törzskönyvük. Szigorúan csak törzskönyvezett szülőktől származó állatokat törzskönyveznek!9 4 SZILASSY Z. szerk. 1909. 55. p. 5 SCHANDL J. 1962. 138—139. p. 6 SZILASSY Z. szerk. 1909. 57. p. 7 SCHANDL J. 1962. 136—137. p. 8 SZILASSY Z. szerk. 1909. 59. p. 9 SZILASSY Z. szerk. 1909. 61. p.

Next

/
Thumbnails
Contents