Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Pintér János: Adalékok Kecskemét szőlőtermesztéséhez a századelőn

sima fejmetszés. 35 fajtát metszettek csercsaposan, a homoki, európai fajták nagy részét. A csercsapos megjelölés mellett rövid csercsapos (Fehér bakar, Mézes fehér, Olaszrizling) és hosszú csercsapos (Zierfandel) metszésmódot is találunk, sőt néhány esetben az egykarú szálveszős és porbújtás módot is, főleg néhány Cabernet és Muskotály féleségnél, Semmillonnál stb. A metszés időpontja természetesen az időjárás függvénye volt. 1902-ben, március végén és április elején végezték ezt a munkát. Legkorábban a Cabernet franc-t (március 24.), a Kecskecsecsüt (március 26.), a Merlot-t a Mustos fehért és az Oportót (ez utóbbi hármat március 27-én) metszették. Legkésőbb — április 20-án — az Olaszrizlinget metszették, ezt megelőzően pedig a Kadarkát és a Szerémi zöldet (április 9-én). 1903-ban általában később került sor a metszésre, forrásaink szinte egyöntetűen április utolsó harmadát adják meg időpontul (Chasselas rouge. Fehér bakar. Furmint. Kadarka, Muscat Ottonel, Mézes fehér, Passatutti, Olaszrizling stb.). 1904-ben viszont inkább március végén metszették a miklóstelepi szőlőket. A nyitás időpontja nagyjából április közepére tehető. Elsőnek a Cabernet franc került sorra még március 25-én, majd a Fehér bakar (április 5-én) és a Kadarka (április 9-én) következett. Az utolsók között találjuk a Chasselas rouge-t (április 26.), és a Carignant (április 29.), a legkésőbb pedig az Oportót nyitották május 5-én. 1903-ban — vélhetően a kedvezőbb időjárásnak — már március második harmadában (Furmint, Kadarka, Mézes fehér, Muscat ottonel, Szerémi zöld) és utolsó harmadában (Szlankamenka, Passatutti, Nagyburgundi, Kövidinka stb.) nyitására kerülhetett sor. Egy esztendő múltán viszont csaknem egy hónappal későbbre tevődött át ez a szőlőművelési munka, hiszen forrásaink április második és harmadik harmadában jelölték meg a nyitást, s csaknem azonos, az előző évi fajtákkal az 1904. évi felsorolás.13 1902-ben a miklóstelepi szőlőkben téli fagykár nem volt, csakúgy mint 1904-ben, viszont 1903-ban a Mézesfehér 50—75%-át, a Szerémi zöld 25—30%-át tette tönkre a hideg idő, s fagykárokat (10—20%-nyit) szenvedett az Olaszrizling, az Oportó, a Nagyburgundi, a Kadarka és a Furmint is. Tavaszi fagykár 1902-ben két ízben, április 23—24-én és május l-jén érte az itteni szőlőket. (1903-ban és 1904-ben ez nem következett be.) Ekkor már a szőlő fakadásban volt: forrásaink Miklóstelepen április 18—24. közötti időpontra teszik. Ezzel csaknem megegyezik a következő két esztendő szőlőfakadási terminusa, hiszen ez 1903-ban április 12. és 24., majd egy év múlva április 18. és 24. között következett be. 1902-ben mintegy két hétig tartott a szőlő virágzása, június második felében. Legkorábban a Leánykáé kezdődött (június 13-án). legkésőbb a Kadarkáé fejező-13 Itt jegyezzük meg, hogy az 1902. évi adatok a „Szőlő-phacnológiai megfigyelések" kérdőívről valók, ahol napra pontosan határozták meg a metszést és a nyitást, viszont 1903-ban és 1904-ben a „Szőlőfejlődési . .." űrlap csak a hónap harmadolásáig való pontosításra volt kíváncsi.