Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - N. Kiss István: Bortermelés és társadalmi viszonyok a muraközi uradalomban (1670—1720)
Nemesi birtoklásű szőlő: adózó, szerződéses, szabad Az uradalomnak szőlőhegyein 1720-ban 81 nemesnek összesen 123 adóköteles szőleje volt. A szórt birtok már ismert jelensége itt is felismerhető és akárcsak a paraszti birtokosoknál, itt is a vagyonfelhalmozás útját jelzi. A csoport kb. egynegyede (20 birtokos) két vagy több szőlővel is rendelkezik, de többségüknek (61 birtokos) csak egy parcellája volt. Ténylegesen a vagyoni szóródás sokkal nagyobb volt, mert ugyanazoknak szabad vagy szerződéses szőlőit itt nem vesszük figyelembe. Ha az adóköteles szőlők mellett a két említett kategóriát is számba vennénk, a nemesi szőlővagyon még erősebb szóródást mutatna. Báró L. Berlendis pl. négy adóköteles szőlején kívül még egy szabad és egy szerződéses szőlőbirtokkal is rendelkezett, Kukulovich János úrnak öt adóköteles mellett még 2 szabad szőleje is volt, míg Vinkovich János négy adóköteles mellett még egy szabad szőlőt is birtokolt. A már említett 81 birtokoshoz hozzá kell adnunk még 3 nemest, akik csak szerződéses és 17 további nemest, akik csak szabad szőlővel rendelkeztek, (ti. egyéb vagyonukról a Muraközben nincs hírünk). Eszerint a nemesi birtokosok száma eléri a 101 főt, és csoportjuknak 162 szőlő van a birtokában, összesen 159 ha nagyságban. 3. táblázat A nemesi szőlők megoszlása, 1720 szőlő terület, ha %-ban a) adóköteles 80,1 56,6 b) szerződéses 17,9 11,3 c) szabad 51,8 32,1 Mint már jeleztük, a szerződéses, ill. szabad parcellák zöme olyan nemesi birtokosok kezén volt, akik adóköteles szőlőkkel is rendelkeztek. így nemesi szőlőbirtokosra átlagosan 1,5 ha bortermő terület esett, ami lényegesen magasabb volt a montanisták (0,78 ha), a telkes parasztok (0,59 ha ) vagy az elpusztult szőlők (0,45 ha) átlagánál. A paraszti, ill. nemesi szőlősgazdák birtokviszonyait már áttekintettük, vizsgáljuk meg most a szerződéses szőlők megoszlását, amelyeknél a hegyvám, ill. a dézsma pénzbeli fizetését külön szerződés szabályozta. Összesen 17 efféle contractust ismerünk: 3 esetben hiányzik a pénzkvóta meghatározása, 11 esetben ismerjük a szerződés szerinti kvótát, míg további három eseten szántóra vagy erdőrészre vonatkozik a contractus. Báró L. Berlendis21 és Staudoch 22 szerződéses szőleinél egyaránt ismerjük a 21 Monumenta II. 17. irat 216. pagina. 22 Monumenta II. 17. irat 243. pagina.
