Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

— Majner alma: 1667: „Mesinki avagy Majner alma, mivel Misniabol származott; ide mihozzánk Ceh-Országbul, és Morvábul: igen jó édes leves alma, nem igen nagy, egy felől sárga; ez is el-ál alkalmas ideig, mellyet is nagyra bőcsúlnek." (Lippai 144.)

33 — Mesinki alma: 1667: „Mesinki avagy Majner alma, mivel Misniabol származott; ide mi-hozzánk Ceh-Országbúl, és Morvábul: igen jó édes leves alma, nem igen nagy, egy felől sárga; ez is el-ál alkalmas ideig; melyet is nagyra bőcsúlnek." (Lippai 144.)

34 — Métet alma: 1667: „Métet alma Nyári és Telelő, édes fejér belú." (Lippai 143.)

35 — Mohos alma: 1590: Malum muscosum-Mohos alma. (SzikszF. 33.)

36 1611: Mohos alma — Malum muscosum (MA. 8—9.) — Muskotály alma: 1545: „Muskotal alma vagion hath hordual." (OklSz. 672. Nád.lt) 1590: Malum apianum-Muskotal alma (SzikszF. 33.) 1608: Muskotall alma (OklSz. 672.) 1611: Muskotál alma — Malum apianu (MA. 8—9.) 1632: „.. . Öreg muskotal almát" (Bekcó. Pozsony. TörtTár. 1880. 774.) 1638: „Szent Katarim Klastrombul jó öreg muskotál almát." (Beckó. TörtTár. 1880. 774.) 1643: „Hosszú renden ... Almafákba muskotál, és boni brattyát oltottam". (Beckó. TörtTár. 1880. 775. 1687: „Muskatal alma, őreg, apró ennyihány féle: kemény, jó leves édes, egy kevese savanyú szabású; némelyik egy felől sárga, más felől piros, igen jó szagú, el-tart újig is." (Lippai 143.)

37 33 A Majner alma feltehetően elírás és helyesen Majszner-alma a szászországi Meissen-ből származik. Nálunk azonban nem ez, hanem Meissen cseh nevének: Misen terjedt el. (vő. Kiss L. 1970. 54—55) L. még Mesinszki alma. 34 Kiss L. foglalkozott behatóan az almafajta nevével és megállapította, hogy Meissen cseh nevéből: Misenbői származik. A Csehben keletkezett név továbbterjedve, amint azt a különböző formák mutatják „három úton jutott el hozzánk a csehből, a szlovákból és — legfőképpen — a bajor-osztrákból, vagy az annak hatását tükröző hazai németből. Név változatai: Maschansker, Maschanzger, Masáncki, míg Entz F. Masánszki. 35 Rapaics szerint a métet a metélő szó régies vidéki alakja, metélő alma, tésztában kitűnő. (Rapaics R. 1940. 91.) A szócsalád alapszava az elavult met ige, ismeretlen eredetű. A metél a met alapszónak -al, -él gyakorító igeképzős származéka. (TESZ. 1970. 2 : 909.) Megegyezik a Füzalmával, illetve magotlan almával (Rapaics R. 1940. 91.) 36 „Molyhos... A szócsalád tagjai magyar fejlemények, de keletkezésük módja nem egészen világos. Valószínűleg a „moha, mohos, bolyhos... szócsalád vegyülésével. . .jöttek létre." (TESZ. 1970. 2 : 946.) 37 A muskotály szó eredeti jelentése a pézsmához kapcsolódik. A pézsma középázsiai szarvasfajtának (Moschus moschiferus L.) illatszer készítésére használt mirigy váladéka.. . „több növények, illetve gyümölcsök is neveztetnek róla." (CzF. 1870. 5 : 204.) A muskotály szó német eredetű, a muskateller szóból vettük át. Ez az olasz moscatello átvétele a latin muscus 'pézsma, mosusz' családjába tartozik. (TESZ. 1970. 2 : 979.)