Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

— Ölyvedi cseresznye: 1573: „közönségesen öregszemü fekete cseresznye". . . amelyet ölyvedi feketecseresznyének is neveznek". (Takáts S. 1917. 3 : 363.)

94 — Öregszemü cseresznye: 1558: „Azw öreg zömö cheresne" (OklSz. 34.) 1573: „közönségesen öregszemü fekete cseresznye" (Takáts S. 1917. 3 : 363.) 1611: Óregszémó czeresznye-Cerasa durantia (MA. 35.) 1667: „A cseresnye, közönségesen két-féle: Oltott és oltatlan. Ezek-kózzúl, nemelylyek öregek;" (Lippai. 163.)

95 — Piros cseresznye: 1590: Cerasum cecilianum — Piros czeresnie (SzikszF. 33.) 1611: Piros czeresnye — Cerasum Cilicianum (MA. 35.) — Porcógos cseresznye: 1563: 1563 jun. 29-én Gyulai János Batthyány Kristóftól cseresznyét kér „Tudom hogy egyébkor kegyelmed böves gyümölccsel és szép porcogos cseresznyével.. ." (Takáts S. 1917. 3 : 370.) — Som cseresznye: 1564: Szele Jakab 1564-ben Szent Wid napján (június 15.) két kosár muskotálykörtét és két kosár som cseresznyét küld Nádasdynak. „Az som cseresnyének — írja — jobb érés kell." (Takáts S. 1917. 3 : 371) — Veres cseresznye: 1667: „Színekben pedig, ki fekete, ki vörös..." (Lippai. 163.) 1669: „Vadnak ollyak á mellyek egy felöl veressek, másfelől fejérek, vadnak feketék is, ismét verhenyúsók. (Mizaldus-Nadányi 146.) Meggy fajták — ßalyag meggy: 1538: amarelli — halijagmegij (Pesti. 26.) 96 — Fekete meggy: 1610: „Batthyány Ferencné késői fekete meggyet kérvén Petheő Évától, ez július 12-n küld neki ilyent." (Takáts S. 1917. 3 : 370.) 94 Ölyvedi cseresznye néven a nagy fekete ropogós cseresznyének egyik tájfajtáját különböztethették meg. 95 Az öregszemű cseresznye egyenlő a nagyszemű cseresznyével. Mindenképpen fajtacsoportot jelent és nem fajta nevet. 96 Az Amarellák a bokormeggyek csoportjába tartoznak. Jellemzőjük a világos piros szín, a csaknem átlátszó gyümölcshéj. Gyümölcsük nem festőlevű. A „halyag" szó régi nyelvi és nyelvjárási szó. Eredete ismeretlen. A legrégibb adatokból nem dönthető el teljes bizonyossággal, hogy milyen növényre vonatkozik. Ezt a szót kereshetjük a hólyag — hályog — halyag előtagú összetett növénynevek némelyikében. (TESZ. 1970. 2: 39.) — A „hólyag" szó gyakran keveredett a „halyag" szóval. A hólyag előtagú összetett gyümölcsnevekben a duzzadó gyümölcsnek vékony hártya szerű héja alapján kialakult fogalmat jelenti. (TESZ. 1970. 2 : 136.) „Kecskemét vidékén így hivnak bizonyos finom héjú hosszúszárú meggyet, mely a spanyol meggynél kisebb fajta, de jóságára nézve ezzel vetekedik." (CzF. 1864. 2: 1294.)