Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

1667: „A fekete; közönséges, apró; avagy közép-szerü: savanyú, és valamennyire édes; hanem-ha igen meg-érik, akkor édesseb, gymbölyú á szeme." (Lippai. 169.) — Fekete spanyol meggy: 1667: „Fekete Spanyór meggy: az-is gömbölyű, á szára-is temérdekeb; de nagy, és némely áz öreg fekete cseresnyénél-is nagyob, edesseb-is a többinél, mikor jól meg-érik. Az ágain, sűrűen szoktak á virágjai nóni, mint-ha bokréta módgyara kótótték-volna reá; csak hogy, nem sok gyümölcs marad meg rajta." (Lippai. 169.)

97 — Vörös halyag-meggy: 1667: „Vörös közönséges halyag meggy, á mint nemellyek nevezik: közép-szerű, édesseb a feketénél, igen leves, vizizü szabású." (Lippai. 169.) — Spanyol halyagmeggy: 1667: „Spanyol halyag-meggy, á kit mások Gundinnak neveznek: nem sokkal kűlómb á közönséges halyagmegynél; csak hogy sokkal nagyob annál, és a szára-is temérdekeb, édesseb, húsosabb." (Lippai. 170.) Őszibarack fajták — Egri barack: 1554: Verancsics Antal (ebben az időben egri püspök) hosszas külföldi tartózkodása alatt panaszkodik a nagy gyümölcstelenségről. 1554. aug. 14-n kelt levelében, a közeli hazatérés reményében boldogan írja „accingo me ad Agriana persica. . .", vagyis felövezem magamat az egri (őszi) barackra. (Penyigei. 101.)

98 — Duránci barack: 1569: „parancsolt énnekem ü felsége, hogy én ű felségének szerezzek duránczai barack fiatal fákat" (MNy. 67 : 488. Nádasdi lt) 1585: Duracina persica — Daranczi barazk. (Calepinus. 97.) 1590: Persicum durantium, Malum durantium — Duránczai barack (SzikszF. 33.) 1621: Duracina persica — Dorantczai barack (MA. 282.) 1667: „A közönséges barack pedig ki duránczai, ki magvaváló. Mind a két féle kőzött, kűlómb különb fele szinüek vannak..." (Lippai. 180.) 1669: „. . . A másik duránczai barack mivel husa fa-magvához erősen oda ragadott, mellyek kózűl vadnak, olyanok is mellyek mint egy vér színűek, vadnak ollya97 Ezt a meggyfajtát 1762-ben Peklinben is termesztették. (A fajta történetét és leírását lásd részletesen Bogdán I.—Geday G. 1971. 369.) Érdekesen mutat rá Rapaics a spanyol elnevezés származására. Szerinte a meggy spanyol származása semmivel sem bizonyítható. Valószínűleg akkor tünt fel, amikor a spanyolok nagy szerepet játszottak a Habsburg birodalomban. (Rapaics R. 1940. 38. k. 1. sz. 60—61.) Vö. Lippai idejében a nagyobb gyümölcsű fajtákat nevezték spanyolnak. (Rapaics R. 1940. 195.) A spanyol szó olasz eredetű. Az Ibér-félsziget latin Hispánia, Spania nevével függ össze. (TESZ. 1976. 3 : 585.) 98 Penyigei D. 1935. 101. (Ebben az esetben valószínűleg tájfajtáról van szó, de az is lehet, hogy a püspöki kert valamelyik őszibarack fajtájára gondolt Verencsics püspök. Gyümölcsöse jó hírben állt ebben az időben.)