Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Emlékezés Matolcsi Jánosra - Szabó Lóránd: Matolcsi János életútja

MATOLCSI JÁNOS ÉLETÚTJA Szabó Lóránd Matolcsi János életútja, mint annyi más sorstársáé, csakugyan a mélyből indult. Az 1945 előtti magyar társadalom legnagyobb tömegű és leginkább elesett osztályának sorsában osztozott. Berettyóújfaluban született 1923. november 20-án. Szülei vagyontalan emberek, agrárproletárok voltak a felszabadulásig. Apja napszámosként, kubikusként, részesaratóként dolgozott. A földosztás során 4. kat. hold földet kapott. A nincstelen zsellércsalád tehetséges gyermeke az 1930-as évek derekán örülhetett, hogy a 4 polgárit szülővárosában, Berettyóújfaluban elvégezhette. Majd ugyanitt nyomdász tanulónak állt. A segédlevél megszerzése után 1942-től Budapesten nyomdászként dolgozott. Még 20 éves sem volt, amikor a munkásmozgalommal a betűszedő nyomdász egyszer s mindenkorra eljegyezte magát. 1944. decemberében visszatért szülőfalujába, ám most már mint a kommunista párt funkcionáriusa, agrárpolitikusa kezdett osztályos társaival együtt új életet. 1945-től 48-ig a Bihar megyei Pártbizottság tagja, illetőleg a berettyóújfalui pártszervezet titkára. Részt vett a földosztásban és más, akkor időszerű falusi feladatok végrehajtásában. A sodró események röpítették fölfelé a pályán. A Pártközpontba került, s alig múlt 30 éves, amikor a MDP KV titkárává választották. 1955. novemberétől 56. októberéig földművelésügyi miniszter. Az országrengető események sodorták a Városliget szigetére, a Vajdahunyadvárba, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatói székébe 1957. októberében. 34 éves volt ekkor. Nem roppant össze, hallatlan energiával és lendülettel látott hozzá új munkakörének betöltéséhez. Igen céltudatosan fogott hozzá a múzeum tudományos és közművelődési munkájának átszervezéséhez. Több mint 11 évig tartó főigazgatói működése alatt rendezték meg a múzeum közelmúltig fennálló állandó kiállításait. Elindította a módszeres tárgy-gyűjtést. Újraépültek és benépesültek a II. világháború alatt megsemmisült gyűjteménytárak. Beindította az agrártörténeti kutatómunkát és létrejöttek a tudományos tevékenység bázisai. A különböző múzeumi kiadványok beindításával megteremtette a publikálás lehetőségeit. Amennyire céltudatos és célratörő volt az intézmény előtt álló feladatok kijelölésében és azoknak végrehajtásában, ugyanolyan célirányosság hatotta át a saját maga tudományos tevékenységét is. A csonttani háziállat kutatást 1961-ben kezdte el. Tudta azonban, hogy az intézmény irányítását és egyéni kutatási terveit akkor lehet igazán sikeresen megoldani, ha a szükséges szakismeretekkel is felvértezi magát. Közel 40 éves korában fogott hozzá egyetemi tanulmányaihoz. Mennyi energia, milyen akaraterő, tehetség és rátermettség kellett ahhoz, hogy irányítani, kutatni és tanulni lehessen egyszerre. Matolcsi János azonban kemény és következetes ember volt. Levelező hallgatóként kitüntetéses agrármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, miközben orosz nyelvből is államvizsgázott.