Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Takács Imre: Földművelésügyi kormányzatunk fő feladatai az 1914/18. évi világháborút követő békekötés utáni első években

mok megkeresték. A békekötés után nagyrészben visszaállították a statisztikai ügyosztály korábbi feladatkörét, sőt azt kiegészítették az autonóm vámtarifatervezet mezőgazdasági részének előkészítésével kapcsolatban a más államokkal való gazdasági tárgyalások tényanyagának összegyűjtésével és feldolgozásával, továbbá a békeszerződés határozmányainak végrehajtására vonatkozó adatok megállapításával is, különös tekintettel a helyreállításra és a jóvátételre. A trianoni békeszerződés VIII. fejezetében terhünkre megállapított kártérítési követelések két csoportba voltak oszthatók: az egyik a háború folyamán ellenséges országok területéről elvitt javaknak, amennyiben még feltalálhatók voltak, a viszszaszolgáltatására, a másik az okozott károk megtérítésére vonatkozott. A Földművelésügyi Minisztérium feladatkörét elsősorban azok a jóvátételi követelések érintették, amelyeket Magyarországgal szemben állatban, mezőgazdasági terményekben és a belterjes mezőgazdálkodáshoz szükséges eszközökben támasztottak. Ebben a tekintetben a földművelésügyi miniszteri tárca feladata nemcsak abból állt, hogy összegyűjtse azokat az adatokat, amelyek ezeknek az ügyeknek tárgyalásakor szükségesek voltak, hanem feladatának tekintette azoknak a körülményeknek, adatoknak kimutatását is, amelyek annak igazolására voltak hivatva, hogy a területének kétharmad részét elvesztett országban nincsenek meg azok az előfeltételek, amelyek a jóvátétel lerovására alkalmassá teszik, s hosszú idő céltudatos és kitartó munkájára lesz szükség, míg az ország olyan körülmények közé juthat, amelyek a jóvátételi követelések kielégítését valamelyest biztosíthatják. Ezekben az években Magyarország mind a környező, mind távolabbi államokkal kereskedelmi szerződéseket kívánt kötni, egyformán ismerni kellett tehát saját viszonyainkat és a velünk szerződő államokét. Ez csak a gyorsan és mégis megbízhatóan működő statisztikai szolgálattal volt elérhető. A Központi Statisztikai Hivatal ezt a célt így nem szolgálhatta, mert a hozzá beérkező adatokat tudományos felhasználásra hosszabb idő alatt dolgozta fel, azok publikálásuk idejére termeléspolitikai szempontból jobbára már elvesztették időszerűségüket. Kitűnő képet adtak a múltról, de nem nyújtottak aktuális helyzetképet. A Földművelésügyi Minisztérium statisztikai ügyosztálya 1920-ban azt a feladatot kapta, hogy foglalkozzék a gabonakészletre, a gabonaforgalomra, a gabonaszükségletre és feleslegre, a gabonaárra, az elemi csapásokra, az állattenyésztésre és állatvásárokra, a húsárra, a gyümölcstermelésre, a kereskedelmi növényekre, a szőlő- és bortermésre, a mezőgazdasági gépekre, a mezőgazdasági üzemekre, a mezőgazdasági munkabérekre, a földárra és a világ állattenyésztésére stb-re vonatkozó statisztika összeállításával. A főosztály 2. ügyosztályának tevékenysége a trianoni békeszerződés életbelépéséig (1921. július hó 26-ig) abból állt, hogy képviselte a földművelésügyi miniszteri tárcát a külföldi államokkal folytatott gazdasági tárgyalásokon, továbbá részt vett azokon a tárcaközi bizottsági üléseken, amelyeken a mezőgazdasági kivitelre és behozatalra vonatkozó kérelmeket elbírálták. A békekötés után jelentékenyen bővült a külforgalmi ügyosztály feladatköre annak következtében, hogy ide került a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek kivitelére és behozatalára vonatkozóan a 3580/1921. M. E. sz. kormányrendelettel a Földművelésügyi Miniszteri-