Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Fehér György: A Hohenheimi Mezőgazdasági Akadémia magyar hallgatói, 1818—1893. (Sorsok, életpályák)

folytatni, vagy tudták ezt megkövetelni. Az ezer holddal rendelkező egykori diákok a politikai, a közigazgatási életben is aktívan tevékenykedtek, nem egyszer vezető szerepet játszottak. Karácsony László famíliája Torontál megye előkelőségéhez sorolhatta magát, ő maga 3000 kh-as beodrai birtokán

79 élt. A hazai gyapottermelés elterjesztésén munkálkodott, birtokán ezirányú termelési kísérleteket végzett, és tapasztalatait a gazdasági lapokban tette közzé.

80 Szintén jól kezelt birtokai voltak Szilassy Bélának Nógrád és Tolna megyében. Összesen 5000 kh-on gazdálkodott és büszke volt 9 holdas bolgár kertészetére, valamint tehenészetére, ahol innthali és simmenthali fajtákat tenyésztett.

81 A volt diákok közül több mint 3000 kh-on gazdálkodott még Vécsey Miklós Szatmár megyében,

82 Nagy Sándornak 5000 kh-ja volt Vas megyében.

83 Mások, mint pl. Latinovits Albin saját kezelés helyett bérbeadta 3000 kh-as Bács—Bodrog megyében fekvő birtokát.

84 E korszak lezárásaként két olyan hohenheimi növendékről essék szó, akik ugyan a mezőgazdasággal összefüggő tevékenységet nem fejtettek ki, de életpályájuk színessége, és főleg hasznossága indokolja a róluk szóló megemlékezést. Az egyik gróf Teleki Géza, aki hohenheimi tanulmányai után még jogot is hallgatott és a későbbiek során Szatmár megye közügyeiben vett részt, hosszú ideig a megye országgyűlési képviselője volt, majd Tisza Kálmán kabinettjében belügyminiszter lett. A Magyar Történelmi Társulat egyik alapító tagja volt.

85 Azért a mezőgazdasághoz is volt némi köze, a Szatmár megyei gazdasági egyesület létrehozásában vállalt jelentős szerepet.

86 Telekinél is színesebb, eseménydúsabb életet mondhatott magáénak Rosti Pál. Részt vett a szabadságharc küzdelmeiben, emiatt külföldre kényszerült és tanulmányait emigránsként végezte. Érdeklődési köre rendkívül tág volt, hiszen a mezőgazdaságon kívül Münchenben még vegytant, Párizsban fotózást, földrajzot és néprajzot tanult. 1856-ból két évet Észak- és Közép-Amerikában töltött. Közép-Amerika-i élményeiről fényképekkel illusztrált utikönyvet adott ki,

87 a képeket Humboldt is nagy érdeklődéssel nézegette, ui. e térségről a világon elsők között készített felvételeket. A Hohenheimben tanult Birly Istvánnal együtt a hazai vízisportok terjesztéséért is sokat fáradoztak, ők alapították a budapesti hajósegyletet.

88 79 MAGYARORSZÁG földbirtokosai. 1893. 739—740. o. 80 KARÁCSONY L. 1862. Érdekes, hogy már apja is foglalkozott a gyapot hazai elterjesztésével. KARÁCSONY L. 1846. 81 NÓGRÁD, 1911. I. k. 195. o.; GAZDACZIMTÁR, 1897. 30,31. o.; MAGYARORSZÁG földbirtokosai. 1893. 448, 449, 460. o. 82 MAGYARORSZÁG földbirtokosai. 1893. 612. és 630. o. 83 GAZDACZIMTÁR, 1897. 124—125. o.; MAGYARORSZÁG földbirtokosai. 1893. 797— 798. o.; VAS, 1898. 428. o. 84 MAGYARORSZÁG földbirtokosai. 1893. 57. o.; GAZDACZIMTÁR, 1897. 150—151. o. 85 SZINNYEI J. XIII. k. 1405—1406. hasáb 86 SZATMÁR, 1908. 310. és 343. o. 87 ROSTI P. 1861. 88 Rosti Pál és Birly István e vállalkozásáról lásd: SZINNYEI J. I. k. 107—1079. hasáb és uo. XI. k. 1205—1207. hasáb; Magyar Életrajzi Lexikon, II. k. 537. o.