Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Oroszi Sándor: Alföldfásítási tervek, erdősítések és erdőtelepítések a Nagykunságban a két világháború között

kh (1011 ha) erdőt és fasort. A termőhely kezdetleges feltárását, inkább leírását is elvégezték, és ennek alapján a telepítendő fafajokra útmutatást adtak. Túrkeve (Karcaggal együtt) az alföldi fátlanság példája volt, többször kipellengérezték az alföldi pusztaság ellen felszólalók.

20 A város azonban a két világháború között jelentős lépéseket tett ennek a helyzetnek a megszüntetésére. Túrkevének fennmaradt az 1929-es, első alföldfásítási összeírása,

21 de az új felvételezést 1937-ben véző KOLLWENTZ Ödön erdőmérnök ezt nem használta, mert nem tudott róla.

22 A kunmadarasi példánál már ismertettek alapján járt el, és kötelezően 1166,04 kh (671,1 ha) erdősítést írt elő, önkéntes felajánlásként pedig 130,8 kh-t (75,3 ha). A meglevő erdőterületet 62,9 kh-nak (36,2 ha) találta, amelyet részben már üzemterveztek is erre az időre. Főleg Ecsegpusztán (Dévaványa község határában) talált új erdőket. Túrkeve ugyanis elkezdte Ecsegpuszta fásítását, amelyet felajánlott, és — a vonatkozó rendelkezések alapján — állami hitel igénybevételével igyekezett megvalósítani. Nézzük meg részletesebben „Túrkeve megyei város Dévaványa község határában fekvő alföldi területein az 1923. évi XIX. tc. rendelkezései alapján végrehajtandó erdőtelepítésekre és gazdasági fásításokra vonatkozó"

23 tervét, melynek alapján Ecsegpusztán 164,8 kh (94,84 ha) erdőt, 20,0 kh (11,51 ha) fapásztát és 400 fm tanyafásítást kellett végrehajtani. A kijelölést 1": 200° (l:14 400)-as léptékű térképen ábrázolták. A vonatkozó rendeletnek megfelelően a kijelölésnél az illetékes ármentesítő társulat véleményét is kikérték, hiszen a telepítés alá eső területbe ártér is tartozott. A felvett jegyzőkönyvben rögzítették, hogy „A (Berettyó) meder 50 m szélességben szabadon hagyandó. Ez a szabad szélesség az ásott mederhez viszonyítva és a part alakulásához képest tetszés szerint állapítható meg." Mivel ebbe a sávba is került az erdőnek kijelölt területből, módosítani kellett a tervet. A város összességében azonban nem mondott le a fásítandó terület nagyságáról, helyette máshol jelölt ki fásításra birtokot. A terv III. pontjában képet kaphatunk az alkalmazott technológiáról, a költségekről és egyéb, a fásítás szempontjából nem elhanyagolható adatokról. Célszerű ezt részletesebben megnézni, hiszen ennek alapján láthatjuk: mit jelentett egy alföldi területen erdőtelepítést vállalni az 1930-as években. 20 Pl. KAÁN K. 1939. 185. 21 SzmL. SZÁEG Fás. térk. Túrkeve. 22 KOLLWENTZ Ö. oki. erdőmérnök (70 éves) Pécs. 23 SzmL. SZÁEG Fás. térk. Túrkeve. „Fásítási és erdősítési terv".