Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

N. Kiss István: A pozsonyi mérőnek, a magyar királyság hivatalos űrmértékének ismertsége külföldön a XVIII—XIX. században

(0,833 l)

41 A tőle meghatározott űrtartalmi értékek így mindkét pozsonyi mértéknél a ténylegesnél egy kissé magasabbak. Az 1853. évi osztrákbirodalmi törvény pontosan meghatározta a pozsonyi mértékeket. A mérő, amely 75 gabona-iccéből állt, 62,48 litert, míg az akó, amely 64 bor-iccéből tevődött össze, 54,13 litert tett ki.

42 A bécsi, illetve a pozsonyi mértékek eltérését hangsúlyozták, és pontosan meghatározták. A Wagner és Strackerjan szerzőpáros 1855-ben Lipcsében adott ki mértékkönyvet. Mint abból kitűnik, a pozsonyi mérőt jól ismerték a szerzők, ide vágó adataik kifogástalanok: a mérő 62,48 literes és 75 iccéből áll.

43 A pozsonyi akó kérdésében ugyanazt a tévedést követték el, mint amit már Noback, Rumler, Vademecum, Scherer, Jurende, Pethe és Jäckel esetében is megfigyelhettünk: abor-akó meghatározásánál gabona-icét vettek alapul bor-icce helyett. így a ténylegesnél (54,3 1) alacsonyabb űrtartalmat (53,3 1) állapítottak meg. Braesicke 1858-ban jelentette meg Berlinben „A magyar számítási mester" című könyvét. A szerző jól tájékozott s pontosan adja meg a pozsonyi mérő értékét (62,48 1) A pozsonyi bor-akó problémájánál azonban, hasonlóan sok más szakértő hibás véleményéhez, ő is a gabona-iccét veszi alapul, — természetesen hibásan — a bormérték meghatározásához.

44 Schmidt mértékkönyve 1870-ben Stuttgart városában jelent meg. A szerző pontosan ismeri a pozsonyi mérő, illetve akó szorzószámait, nem ismeri azonban kellően az alapegységet, a kétféle iccét. Schmidt egy ténylegesnél (0,84841) valamivel kiseb iccét (0,846 1) használt az akó meghatározásához. Az így kapót érték 1,5 deciliterrel kisebb a hivatalosnál.

45 Udvardy, Littrow és a birodalmi törvény ugyanekkora boriccét használt. Schmidt, úgy tűnik, a létező gabona-iccét nem ismerte. A méterrendszer hivatalos bevzetése után több szakmunka jelent meg Magyarországon, a szükséges átszámítások megkönnyítésére. Ezek egyike volt Herzog 1876-ban egyszerre magyar és német nyelven közreadott műve.

46 A szerző pontosan közli mind a helyes szorzószámokat, 75 icce a mérőnél és 64 az akónál, mind a gabona-icce, illetve a bor-icce értékét. Csupán a mérő köbtartalmának értékénél mutatkozik jelentéktelen eltérés: az ismert 62,48 liter helyett Herzog 62,53 liter értéket ad meg. Ez a különbség feltehetően a szorzásnál használt több tizedesszámból adódik.

47 A német mértékszakértő Bleibtrau, akinek „Érem-, mérték-, súly- és usanceismeretek" című könyve Stuttgartban két ízben is (1863, 1878) megjelent, miután közölte, hogy Magyarországon 1876. január 1.-től a méterrendszer lett a hivatalos 41 NOBACK 1877. 311—323. 42 Lásd a 20. jegyzetet. Az akó köbtartalmának kis eltérését a bor-iccék különbsége indokolja. A birodalmi törvényt előkészítő szakemberek egy 0,85 literes bor-iccével számoltak a valódi 0,8484 literes icce helyett. 43 WAGNER 1855. 120—122. 44 BRAESICKE 1858. 326., 333. 45 SCHMIDT 1870. 167—180. 46 HERZOG 1876. passim. 47 Herzog a gabona-iccét 0,833 liter helyett 0,83373 liter értékben használta.