Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

N. Kiss István: A pozsonyi mérőnek, a magyar királyság hivatalos űrmértékének ismertsége külföldön a XVIII—XIX. században

mértékrendszer, a következő megállapítást tette: „korábban Magyarországon az alsóausztriai és bécsi mértékek voltak forgalomban".

48 A metrikus rendszer bevezetése előtti időszakra Bleibtrau is a pozsonyi és a bécsi mértékek állítólagos azonosságának hamis tételét hangoztatta. A Budapesten 1906-ban kiadott „Mértékügyi Törvények és Szabályok Gyűjteménye" megvilágítja a metrikus rendszer bevezetésének jogi feltételeit és mégegyszer áttekinti a korábban használt hivatalos mértékeket.

49 Alberti mértékügyi szakkönyve, amelyet 1957-ben adtak ki Berlinben, a magyar mértékekre vonatkozóan ugyanazokat a tévedéseket sorolja fel, mint amelyek a 19. s.zázadi mértékszakértőket is jellemezték. A szerző az 1876-ot megelőző időszakra a kis pozsonyi mérőt (53,3 1) teszi meg hivatalos mértéknek a nagy pozsonyi mérő (62,48 1) helyett, továbbá egy a valóságosnál (0,8484 1) kisebb bor-iccét (0,8458 1) vesz alapul a pozsonyi akó meghatározásánál.

50 A régi mérték-rendszer hosszú időn át beivódott tévedései még a 20. században is hatottak. A pozsonyi mérő és az akó, mint hivatalos mértékek, történeti fejlődéséről a mindennapi életben, a kereskedelmi forgalomban, a külföldi és a magyar mértékszakértők tudatában a 2. Tábla nyújt összegező áttekintést. a) Sem az osztrák kormányszervek, sem a mértékszakértők nem voltak jól tájékozottak a hivatalos magyar mértékekről (1.) 1755-ben pl. a bécsi Udvari Kamara felmérésében a kis pozsonyi mérőt tették meg — helytelenül — hivatalos magyar mértéknek. A napóleoni háborúk után Nelkenbrecher (3.) Prágában kiadott német nyelvű szakkönyvében a nagy pozsonyi mérőt a bécsi gabona-mérővel azonos nagyságúnak tüntette fel. A bécsi Salamon (7.) nevű szakértő 1827-ben, bár jól ismerte a hivatalos magyar űrmértéket, annak köbtartalmát a valóságnál kisebbre értékelte. Jäckel és Jurende kb. egyidőben (1828 ill. 1833) a kis pozsonyi mérőt határozták meg, mint hivatalos mértéket. További osztrák szakemberek, mint pl. Littrow (11.) és Rumler (16.), valamint az 1853. évi birodalmi törvény a 19. század derekán már egyértelműen a nagy pozsonyi mérőre hivatkoztak, mint hivatalos magyar űrmértékre. Elgondolkoztató, hogy a két állam évszázados államjogi, gazdasági és társadalmi kapcsolatai ellenére is, a 19. század első felében még elég nagy bizonytalanság volt tapasztalható a bécsi szakemberek között a hivatalos magyar mértékekkel kapcsolatban. Úgy tűnik azonban, hogy a század második felében mértékügyi tájékozottságuk már kifogástalan. A bizonytalanság egyik oka az a már ismert körülmény volt, hogy az Ausztriával határos Nyugat-Magyarországon a hivatalos nagy pozsonyi mérő mellett éppen a kis pozsonyi mérő szerepelt a leggyakrabban a forgalomban. De a hivatalos mérték ismételt változása is zavaróan hatott az osztrák szakemberekre. 1807ben, mint ismeretes, a nagy pozsonyi mérő helyett a kis pozsonyi mérő lett 48 BLEIBTRAU 1878. 100. 49 Mértékügyi 1906. passim. 50 ALBERTI 1957.