Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
N. Kiss István: A pozsonyi mérőnek, a magyar királyság hivatalos űrmértékének ismertsége külföldön a XVIII—XIX. században
A pozsonyi mérőnek, a magyar királyság hivatalos űrmértékének, ismertsége külföldön a XVIII—XIX. században N. KISS ISTVÁN Mértéktörténet és gazdaságtörténet 1974-től működik a mértéktörténeti kutatás az UNESCO-tól támogatott nemzetközi szervezete, a Comité International pour la Métrologie Historique. E szervezet sajátos problematikájának és módszerének megfelelően dolgozva kétségtelen eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben, anélkül azonban, hogy a szakterület képviselőinek jórészénél csökkent volna az a törekvés, amely a mértéktörténet integritását túlhangsúlyozva, akaratlanul is egy fajta „előkelő elszigetelődés"-hez vezet. Azzal a kívánsággal természetesen egyet kell érteni, amely a mértéktörténet integritását védi, anélkül azonban, hogy az öncéllá válna. E nézettel szemben, amely a mértéket önmagában valónak tekinti, hangsúlyoznunk kell a mértéktörténet és más gazdasági-társadalmi szakterületek kölcsönhatását. A mértéktörténeti Bizottság második nemzetközi tanácskozásán (Rijeka, 1973) már hangsúlyoztuk a mértéktörténet és a társadalomtörténet szoros kapcsolatát. 1 Ez a kölcsönös kapcsolat egyaránt hasznos a partnereknek, mert a kutatási eredmények mindkét fél számára fontosak és egymást kiegészítőek. Véleményünk szerint a mértéktörténészek nélkülözhetetlenek a gazdaságtörténet képviselői számára s ez bizonyos felelősséget is jelent. Szorgalmaznunk kell a technikatörténet és a néprajz művelőivel való együttműködést is. Tapasztalatilag igazolt meggyőződésünk, hogy az említett kollegákkal való együttműködés a mértéktörténet számos problémájának megoldását is elősegítheti, ugyanakkor a mértéktörténeti kutatási eredmények közlése magától értetődő kötelességünk. Hasonlattal élve azt mondhatjuk, hogy a gazdaságtörténet olyan óriás, akinek egyik szeme a mértéktörténet, a másik a pénztörténet. A mi segítségünkön múlik, hogy a gazdaságtörténészek mértékadataikat, anyaguk mennyiségi vonatkozásait helyesen értékeljék és értelmezzék. Ma, amikor a középkori kutatásban is kvantitatív elemzéssel és statisztikai módszerrel dolgoznak, a korabeli mértékek pontos ismerete nélkülözhetetlen elő1 N. KISS I. 1974 passim.