Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

N. Kiss István: A pozsonyi mérőnek, a magyar királyság hivatalos űrmértékének ismertsége külföldön a XVIII—XIX. században

feltétele a gazdaságtörténeti kutatásnak. Az egyes mértékek eredetének, arányainak és belső összefüggéseinek megvilágítása nemcsak állandó feladatunk, de a gazdaságtörténet további fejlődésének is feltétele. Gazdaságtörténeti források gépi adatfeldolgozásánál alapvető követelmény egy közös nevező meghatározása, amely nélkül megoldhatatlan a gazdasági tényanyag rendezése és összehasonlítása. E módszer sikere elsősorban a mértékegységek és a pénznemek tisztázásától függ. A mértéktörténeti kutatás eredményei a történettudomány számára általában is fontosak, de a gazdaságtörténeti kutatás számára egyszerűen nélkülözhetetlenek! A mértékek vonatkozásában sok történész és szociológus közömbös, tapasztalatlan és hanyag. Manapság sokan megfeledkeznek arról, amivel az elmúlt évszázadok politikusai és vezető személyiségei teljes mértékben tisztában voltak, azzal ugyanis, hogy a mértékrendszer és a gazdasági élet kapcsolata alapvető fontosságú. E megállapítás hiteléül a Habsburg korszak egy történeti példájára hivatkozunk. 1770-ben a bécsi kormányzat elrendelte a magyar—lengyel határ új felmérését, amelynek eredményeképpen bizonyos határterületeket a magyar királysághoz csatoltak. E területek beiktatását az ország életébe egy királyi kormánybiztosra bízták, aki Mária Teréziától írásbeli eligazítást kapott. Ez az utasítás különleges fontosságot tulajdonított a helyi mértékek gyors és hiteles átszámításának, hogy ezzel elháríthassák azt a nyomasztó veszélyt, amely a tisztázatlan és bizonytalan mértékek használata révén mind a királyi adóbevételeket, mind a helybeli parasztokat fenyegette. Az utasítás egyaránt figyelembe vette a katonai ellátás, a kincstár és az adózó parasztság érdekeit.

2 A helyi mértékek bár a közigazgatási gyakorlat érdekében átszámították őket, használatban maradtak, hogy biztosítsák a lakosság bizalmát. Jól mutatja ez a példa, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak a vezető politikusok a mértékrendszernek. Számukra komoly politikai feladat volt az új területek helyi mértékeinek tisztázása és az állam gazdasági rendszerébe való beiktatása. A különböző mértékek pontos ismerete az akkori pénzügyi politika és az államvezetés része, a közigazgatás és a gazdasági élet nélkülözhetetlen eszköze volt. A hivatalos űrmérték, a pozsonyi mérő, történeti fejlődése, 1548—1874 Zsigmond magyar király 1405-ben elrendelte, hogy Buda városának mértékeit országos érvényű mértékrendszernek kell tekinteni.

3 Ez a törvénybe iktatott királyi határozat, hasonlóan a többi efféle rendelkezéshez, nem valósult meg és Buda török kézre kerülése (1541) után az új főváros, Pozsony, követelte magának 2 A Magyar Királyi Udvari Kancellária összefoglaló jelentése 1770 október 12-én az 1770 július—szeptember folyamán visszacsatolt lengyel határterületekről. A Török József udvari tanácsos, kormánybiztos részére kiadott királyi instructio szövegéből. „Res mensurarum et ponderum in quantum uniformitas in ordine ad nostra deesset, ita ducto praevie per exactam combinationem calculo reguletur, ut per secuturas qvales pro militia Caesare-Regia praestationes, neque miles ipsa injuriam, neque summum Majestatis Vestrae Aerarium dispendia pati, sed neque populus ille justam de non debito imputatis quaerulandi ansam sortiri possit". OL 1770. No 5299. 3N. KISS I. 1974 224—225.