Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Balázs György: A csapodi szárazmalom
végigforgattuk a lécet a kövön, a kiálló részeket befestette — azt le kellett vágni." A lécet körbe sikálták. Addig vágták, míg le nem fogyott a fekete szín, hogy ne legyen durva rész rajta. „Akkor vágtunk rajta élt miliméterenként, ez volt az őrlő él. Mikor éles vót a kű, akkor ment a darálás, ha elvásott az él, csak dörzsölte." 4—5 naponként kellett vágni a követ. Ehhez kétféle csákányt használtak, volt egy nehezebb, hegyes, a hegyes végivel mélyítették a magházat, ami az alsó és a felső őrlőfelületen egyaránt 6—6 db volt, mélysége 1 ujjnyi, a kő közepétől egyenes vonalban, rézsútosan ment a széléig. A könnyebb, lapos csákánnyal pedig sűrűn megvágták a köveket. „A vájat törte, az él őrölte a terményt." Az első világháború alatt őröltek lisztet is, egyébként csak daráltak. Csak egyszer öntötték fel lisztnek is, azután kiszitálták. A szárazmalmot a hagyomány szerint Kovács György építtette az 1840-es években egy kisfaludi malomáccsal. 58 A malom szerkezeti elemein — melyek közül a kőpad elejét gazdagon díszítette készítője — nincs évszám bevésve. A malom végig a Kovács család tulajdonában volt, így a családi hagyományokra több-kevesebb pontossággal számítani lehet. 59 A család gazdálkodásból élt, csupán a földművelés mellett őröltek, a családnak mindig az arra hajlamos férfitagja molnárkodott. Elsősorban saját szükségletre s a rokonoknak őröltek, idegeneknek ritkábban. A hagyomány szerint daráló volt, amiben néha — főleg ínséges időkben, háborúkban — kenyérnekvalót is őröltek. Az 1863. évi tagosítást követően a család birtokai a következők voltak (1200 négyszögöles holdban). 2. táblázat Belterület Szántó Rét, kaszáló Haszontalan Összes hold 0,61 10,8 6,1 0,081 17,6 10 holdnyi szántóval, 6 hold réttel a falu módos rétegéhez tartoztak. Az 1863. évi „Földkönyv" adatai alapján a telkes gazdák száma 50, a faluban 32 telek van, melyhez 604 hold szántó, 261 hold rét, kaszáló, 584 hold legelő tartozott. A telkes gazdák és házas zsellérek közös erdeje 208 hold (utóbbiak száma: 22). 60 58 Drinóczy Gy. 1830—1847. közötti kéziratos „Böngészetében" ezt írta Kisfaludról: „ . . . erdeje meg lehetős. .. lakosai jó faragó emberek Szánkókat készítenek a fátlan vidékiek számára..." 458. 59 Eszerint az alapító Kovács György 1792—1858. között élt. Az 1791—92—93 évi anyakönyvi bejegyzésekben viszont nem szerepel Kovács György neve. A „Házasságkötések" 1817-től kezdődő könyvében található Georg(ius) Kovács, aki 1820. március 14-én 22 éves korában házasságot köt Kálmán Katalinnal. Szülei Georg(ius) Kovács és Julianna Hadarics, csapodiak. 1798—99-ben Kovács György neve nem szerepelt a megkereszteltek között (feltehetőleg máshonnan költöztek ide). 60 SÁL M 115. Csapod helység tagosított határának Földkönyve 1863.
