Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Knézy Judit: A somogyi parasztság gazdálkodásának és táji csoportjainak változásai (1850—1914)
ni". 1885-ben Somogyban vasekéből kisbirtokosok esetén 12 kat. holdra esett 1 db, vasas boronából 15,7 kat. holdra 1 db, járgányos cséplőgépből 1 községre 2 db. 49 Egyes szerzők a kisparaszti üzemek ráfizetéses voltát bizonyították ekkoriban számszerű adatokkal. 50 Országos szervek, gazdasági tanintézetek, falusi értelmiségiek összefogásával számos kísérlet indult el, hogy a parasztság gazdálkodásának színvonalán emeljenek. Néhol előadássorozatokat tartottak, másutt hitelszövetkezeteket alapítottak, szórványosan tej szövetkezetek is létesültek, falusi kereskedők közvetíteni kezdtek a felvásárlók és eladók között. A hitelszövetkezetek fogták át aránylag legalaposabban a falusi élet egészét. Önsegélyező módon kölcsönök juttatásával próbáltak segíteni a parcellázási lehetőségek megteremtésétől kezdve építési segítség és különböző beszerzések megoldásáig. Az 1890-es évektől Belső-Somogyban szinte minden községben alakult hitelszövetkezet. 51 Azok a feljegyzések, amelyek rögzítik, mire fordították a kölcsönvett pénzt, utalnak a gazdák elképzeléseire, törekvéseire. Több községben földvásárlásra (Kastélyosdombó, Csokonya) vettek fel pénzt. Legáltalánosabban e területen „értékesebb lovak beszerzésére ... finomabb fajmarhák vételéhez nyújtott kölcsönökkel támogatta" a hitelszövetkezet a tagokat (Nagykorpád, Kastélyosdombó, Gyékényes, Erdőcsokonya, Beleg), sertéseket, baromfit is vásároltak. A somogyudvarhelyiek takarmánytermesztéshez béreltek földet a kapott pénzen. A legkiemelkedőbb momentuma a megindult mozgásnak, hogy a csurgói szakiskola tanárainak felvilágosító előadásai nyomán 1896-ban Alsósarkadon a hitelszövetkezet megalakult, s egy év múlva tej szövetkezetet hoztak létre 8000 korona kölcsönnel, ami megtérült pár év alatt. Tenyészmarhákat is szerezhettek be, és évről-évre szaporodott a marhaállomány. Sarkadon és másutt is hozattak lóhere, répa és más takarmánymagvakat (Gyékényes, Porrogszentkirály) s egyéb vetőmagot. Kastélyosdombó esetében feljegyezték, hogy „a tavasziak alá a szántás általánossá lett, úgyszintén a mélyebbre szántás is . . . trágyázás, vetés, forgatás okszerűbb". Motoros cséplőgépet vettek közösen a gyékényesiek. Szembetűnő a szőlőművelés megváltozásával kapcsolatos beszerzések sora: „ojtógumi és rézgálic" (Gyékényes), „raífiaháncs és egyéb szőlészeti cikkek" (Alsósarkad, Porrogszentkirály, Beleg), háncs (Bódvica, Porrogszentkirály). Erdőcsokonyáról írják, hogy a gazdák szaklapokat járatnak. Gigén és környékén a Szentimrei Földműves Szakiskola tanárai tartottak előadásokat, ennek hatására alakult Gigén 1894-ben a hitelszövetkezet. 52 49 Az 1895-ös statisztika az 1—5 kh-al rendelkező gazdaságoknál átlag 0,3 ekét, 5—10 kh-nál 0,8; 10—20 közöttieknél gazdaságonként 1 ekét tartott számon. KANYAR József, 1974. 220. szerint a kisbirtok vaseke ellátottsága igen magas volt a megyében." A gépesítés ... lényegében a tőkés nagygazdaságokat érintette elsősorban, a paraszti gazdaságokban legföljebb csak a kisebb gépek (trieur vetőgép) vásárlására futotta ..." és a faekék, faboronák, vasra való átcserélésére. 50 A parasztbirtok állapota Abaúj-Torna, Borsod, Sáros, Somogy, Kolos, Szolnok-Doboka, Torontál, Zemplén megyékben valamint Tiszafüreden. Bp. 1884—86. 51 JANSITS Endre, 1910. 1—64. 98 községben alakult hitelszövetkezet, tehát az összes helység egyharmadában. 52 JANSITS Endre, 1910. 34—42.
