Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

V. Góz Gabriella: A szarvasmarha törzskönyvelés fejlődése Magyarországon (1900—1940)

A táblázatok adatai országos átlagok, amelyeknél nyilvánvalóan jóval magasabb tejelést is értek el a gazdaságokban. Több olyan nagyobb létszámú tenyészet volt, amelyben a tehenenkénti 5000—6000 literes évi átlagot is elérték. A tehenészetekben és számos kisgazda tulajdonában lévő egyes tehenek tejelési eredménye pedig kimagaslónak mondható. Ilyenek voltak a nagy rekorderek. A két világháború között több rekordtermelésű tehén volt: pl. a 171. Dáma mt. 1934/35 Kapuvár, születési éve 1927, termelési adatai: 19.664 kg tej, 695,5 kg tejzsír, 3,54% tejzsír. Kiemelkedő teljesítményű volt még a rekorderek között is az Auguszta 26. mt. tehén, a Dreher uradalomból Martonvásár-Kismarton pusztáról, amelynek legnagyobb évi termelése: 12.932 kg tej, 767,5 kg tejzsír, 6,01%

20 . Ezek az eredmények az egész világ figyelmét felhívták a magyar szarvasmarhatenyésztésre. Az ellenőrzött állomány fejlődését igazolja, hogy az 1941-42. évben már 76.041 tehén állt ellenőrzés alatt, ami kereken 16.000-rel több, mint az előző esztendőben. A 43.015 db éves tehén tejelési átlaga tehenenként 2978 kg volt, ami csak 65 kg-al kevesebb, mint az előző évben. A népies állomány átlagos termelése azonban 162kg-al alacsonyabb, mindössze 2264 kg volt. Ezt nagyrészt az ellenőrzött állomány létszámnövekedésével magyarázhatjuk. 1942. május 1-én az ellenőrzött állomány száma 118.676 tehén. Ezek közül 73.244 db a kistenyésztői és 45.432 db az uradalmi tehenek száma. Az ország összes tehénlétszámához viszonyítva az ellenőrzött tehenek aránya még csak 5,93%. Ezen belül az uradalmi tehénállománynak 18,22 %-a, a népies állománynak pedig csupán 4,18 %-a állott ellenőrzés alatt.

21 1943-tól az országos elit-törzskönyv külön nyilvántartotta a tartós teljesítményű értékes teheneket, amelyek a tenyésztés terén is megfeleltek a kívánalmaknak. A törzskönyvelt és átlagosnál nagyobb tejhozamú egyedek külső testalakulása is felülmúlta a többit. Tért hódított a „gazdasági típus", amelynek jellemzői a dongás és mély törzs, a rövid lábak, a jó kötés voltak, nemes és harmonikus, szilárd szervezettel és középnagy testtömeggel. A tenyésztők hozzáértésének növekedése és a továbbfejlődésre való törekvése maga után vonta a tudatos szelekció alkalmazását, vagyis a nem megfelelő állatok kiselejtezését. A törzskönyvelési munka fokozatosan kiterjedt a szarvasmarhaállomány jelentős részére. A kistenyésztők közül is mind többen léptek be az egyesületbe. A gyengébben termelő egyedek kiselejtezése náluk is követőkre talált, egyre növekvő számban. Ez a minőségre törekvő javítási cél kedvezően befolyásolta egész szarvasmarha-állományunk alakulását. Megindult a céltudatos tenyésztés. Szarvasmarhatenyésztésünk minőségi fejlődését szolgálta az Országos „Aranytörzskönyv", amelyet 1938. október 30-án léptettek életbe.

22 Ez tulajdonképpen az elit-törzskönyv keretében az életteljesítmény alapján különítette el a legkimagaslóbb teljesítményű elit tenyészállatokat és így végeredményben a szarvasmarha 20 SCHANDL József, 1962. 109-110. p. 21 M. Mg. M. Adattár, V. Törzskönyvgyüjremény, Ltsz.: V. 3480. Jelentés a szövetség (OTB) működéséről és a törzskönyvelés helyzetéről. Az OTB.-nak úgyis mint az Állattenyésztő Szervezetek Országos Szövetségének újjáalakuló gyűlése (1942. november 26.) Horn Artúr 22 WELLMANN Oszkár, 1940. 100. p.