Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

V. Góz Gabriella: A szarvasmarha törzskönyvelés fejlődése Magyarországon (1900—1940)

ellenőrző Egyesületté, mert a tenyésztési tanácsadás és a törzskönyvelés a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdekében alapfeladattá vált. Az egyesület célszerű működéséhez alapszabályt dolgoztak ki, amelyben rögzítették a legfontosabb követelményeket. Elsődlegesnek tartották a magyar pirostarka, a szimmentali és a borzderes fajták továbbtenyésztését, az egészség, a jó takarmányértékesítő képesség, a minél jobb tejelőképesség fenntartását és fokozását. Ezt a törekvést az is indokolta, hogy a táplálkozásban a tej és a tejtermékek szerepe valamelyest fokozódott. Az országos szarvasmarhaállomány összetételében pedig a tehenek aránya növekedett. Amíg 1895-ben a szarvasmarhaállománynak országosan csak 37,8%-a volt tehén, 191 l-re ez az arány 43,5%-ra, 1924-ben 47%-ra, majd 1933-ban 53,3%ra nőtt. A tejtermelésen alapuló szarvasmarhatenyésztés fejlesztéséhez eszközként használták a bírálatra alapozott szelekciót is, amelyet mindenkor az Országos Törzskönyvelő Bizottság szabályai szerint végeztek. A törzskönyvbe való felvételnél a tej és a tejzsír termelése döntő volt. Csak olyan tehenet lehetett felvenni, amelynek, illetve a bika anyjának az évi tejhozama meghaladta a 2500 kg-ot és a tej zsírtartalma legalább 90 kg volt.

12 Pontosan vezették a tenyésztők névjegyzékét a törzskönyvezett állatok törzskönyvi számaival, nyilvántartották a fedeztetések és ellesek időpontját, volt szaporulati jegyzék és a próbafejési eredmények bejegyzésére külön napló. Ezeken kívül a tejtermelésre felhasznált takarmány mennyiségének kimutatására takarmányozási naplóba, a tehenek évi tejtermelésének és tejzsír termelésének körzetenkénti összefoglalására tejelésellenőrzési főkönyvbe jegyezték be pontosan az adatokat. Külön törzskönyvet vezettek a tehenek és bikák részére. A hatékonyabb tejtermelés érdekében javasolták az egyedi etetést és a szakszerű takarmányozást. Fontosnak tartották a takarmánytermelést és foglalkoztak a legelőjavítás kérdésével. Rendeztek állatkiállításokat, díjazásokat, vásárokat. Az egyesület mindenkori felettes szerve az OTB. volt. Újhelyi Imre fáradhatatlan munkásságának továbbviteleként, tenyésztési módszereinek átvétele nyomán így valósult meg a „teljesítményre tenyésztés" elve, amelynek kimagasló bizonyítékait adják a rekord tehenek termelési adatai. Újhelyi Imre szerint Magyarországon az első legnagyobb fejési átlagot a „Tündér" nevű 6 éves szimentáli keresztezésű pirostarka tehén érte el 1907-ben. Teljesítménye: 6707 liter tej, 278,3 kg tejzsír és a tej zsírtartalma 4,15%-os volt. A tehenet egy rábaközi kistenyésztőtől vásárolták a Kapuvári uradalom részére. Érdemes megemlíteni még a 18. Olga tehenet a Dreher uradalom Kismarton pusztai tenyészetéből. Ennek termelése 1910—11-ben 7641 liter, 3,84%-os zsírtartalmú tej, 293,4 kg tejzsír. A Mosón megyei kistenyésztőknél „évi 4000 liternél több tejet 120 tehén adott és ezek átlaga 321 nap alatt 4471 liter volt.

13 Ezt az eredményt a Mosón megyei parasztok Újhelyi Imre irányításával, magyar tarka tehenekkel érték el. Újhelyi eredményei felkeltették dr. Wellmann Oszkár állatorvos figyelmét, aki 12 M. Mg. M. Adattár, V. Törzskönyvgyüjtemény, Ltsz.: V. 832. Fejér megyei szarvasmarhatenyészto Törzskönyvelő és tejtermelést ellenőrző Egyesület Alap- és ügyviteli szabályzata. 1922. 13 KECSKÉS Sándor, 1975. 8. p.