Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

V. Góz Gabriella: A szarvasmarha törzskönyvelés fejlődése Magyarországon (1900—1940)

A takarmányozási norma a tehenek részére a táplálkozási igénynek megfelelő takarmány mennyiségét foglalta magában. A szóban forgó szabályok alapján állították össze azokat a csoportokat, amelyek szerint a különféle tejmennyiséget adó teheneket különbözőkép összeállított takarmányozásban részesítettek. Az ellenőrzési egyletek ezek által választ tudtak adni arra, hogy: 1. Mennyi tejet ad egy tehén? 2. Mennyi a zsírtartalom és az évi tejhozam? 3. Mennyi a takarmányfogyasztás? 4. Hogyan értékesült a takarmány? Az utolsó kérdésre adott válaszból az állat egészségi állapotára is lehetett következtetni, hiszen csak teljesen egészséges állat képes az adott takarmányból a lehető legtöbbet produkálni. Az ellenőrzési egyesületek a takarmányok beszerzésénél is segítséget adtak. Ez a segítség még arra is kiterjedt, hogy a gazda a szükséges takarmányegységet milyen takarmányban vásárolhatja meg olcsóbban, azt ajánlva neki beszerzésre. Magyarországon ezek a módszerek először az OMGE által szervezett 1910. évi dániai és svédországi tanulmányút eredményeként honosodtak meg Magyar Károly és Czeglédy Tivadar kezdeményezésére a Veszprém megyei Kamond községben.

8 Itt alakult meg az első hazai tejelésellenőrző egyesület, amely Károlyházán 1910. október 1-én kezdte meg működését, 7 taggal, akiknek tulajdonában 260 db tehén volt.

9 Ezzel szarvasmarhatenyésztésünk előbbrevitelében megkezdődött az a folyamat, amelyben már a szervezettség és a specializálódás került előtérbe, fokozottabb szükség lett a szaktudásra és annak állandó fejlesztésére. Említettük már, hogy nálunk a tejszövetkezetekkel egyidejűleg alakultak a tejelésellenőrző egyesületek. Az első világháború előtt 37 tejelésellenőrző körzet működött, összesen 14 577 db ellenőrzött tehénnel.

10 Magyarországon a tejelésellenőrző egyesületek az eredményeket még nem rögzítették törzskönyvben. Ezek működése háborús okok miatt 1915. október 31-el megszűnt, kivéve a károlyházi egyesületet. A háború után, 1920 tavaszán a Fejér megyei Tejtermelést Ellenőrző Egyesület volt az első, amely három körzet beállításával újból megkezdte működését. Ez idő szerint az egyesülethez 44 tehenészet tartozott 2449 db tehénnel. A tejtermelést ellenőrző intézményt szakszempontból a földművelésügyi minisztérium tejgazdasági ügyosztálya irányította és csak azoknak a tehenészeteknek az adatait ismerte el, ill. mondta ki közhitelűnek, amelyekben pontos adatgyűjtést és megbízható munkát végeztek.

11 Erre példát még az a szarvasmarhatenyészto egyesület adott, amelyet Újhelyi Imre 1896-ban a Mosón megyei kisgazdákból szervezett meg. A teljesítményt is itt rögzítették először törzskönyvben. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését szolgáló szervezetek történetében az első világháború után újabb korszak kezdődött. így a Fejér megyei Tejellenőrző Egyesület 1922-ben átalakult Szarvasmarhatenyészto Törzskönyvelő és Tejtermelést 8 KECSKÉS Sándor — Kovács Miklós, 1978. 40. p. 9 LEIDENFROST Károly, 1911. 119. p. 10 KECSKÉS Sándor adatai szerint 11 WELLMANN Oszkár, 1926. 44. p.