Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Für Lajos: A csákvári uradalom állatállománya, 1920—1944. I. rész

Dunántúlon 1 számosállatra 1925 és 1938 közötti években 2,9-3,4 kh szántó jutott).

13 Vajon milyen helyet foglal el az uradalom állomány-sűrűsége az egyes területek és az üzemkategóriák között? Minthogy a házi kezelésű gazdaságok nagyobb hányada Fejér megye területén feküdt, ezért a Dunántúl után Fejér megye és Csákvár vonatkozó adataival szükséges összevetnünk az uradalom állatállományát. Támpontot az egybevetésre az 1935. évi mezőgazdasági összeírás adatai, illetve az uradalom idevágó forrásai nyújtanak.

14 5. táblázat Állat-sűrűség 1935-ben (és 1938-ban)* Darab 1 db-ra eső kh 100 kh-ra eső darab Számosállat 1 számosállatra eső kh 100 kh-ra eső számosállat Dunántúl 3,713.586 0,98 101,5 1,698.976 2,15 46,4

15 Fejér megye 443.681 1,05 94,5 174.251 2,69 31,1 Csákvár község 8.487 0,76 130,5 3.180 2,04 48,9 Csákvári 1935 5.674 1,22 81,5 1,777 3,90 25,5 uradalom 1938 6.748 1,03 96,9 2.042 3,31 29,3 * Terület alatt valamennyi esetben csak a szántó, és nem a mezőgazdasági müvelés alatt álló egész terület értendő. Ha a darabszám sűrűségi fokát nézzük, az uradalom helyzete — az említett okok miatt mély pontot jelentő 1935 évet kivéve, amit a további elemzések során éppen ezért figyelmen kívül hagytunk — nem látszik annyira kedvezőtlennek. Az egy állatra eső szántók területe az uradalomban valójában megegyezik a dunántúli és 13 GUNST Péter, 1970. 409. p. Mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy az állatállomány darabszámában a két háború között megfigyelhető stagnálás vagy jelentéktelen mértékű emelkedés nem csupán valamely sajátosan magyarországi, s nem a kis- vagy nagyüzemi termeléshez kötődő jelenség. Valójában hasonló volt a helyzet Európában s a tengerentúl legfejlettebb országaiban is. Az utóbbiak — USA és Kanada — esetében 0,5, illetve 19,5%-kal egyenesen csökkent az állomány darabszáma. Európában a miénkhez hasonló, mintegy 3%-os növekedést mutatott Olaszország, valamivel magasabbat, mintegy 6-7%-ot Ausztria és Franciaország s 10% fölötti emelkedés konstatálható Csehszlovákiában, Nagy-Britaniában és Németországban. KENESSEY Zoltán, (szerk.) 1965. 49-51. p. 14 MSK Új sorozat. 112. köt. Dunántúlra: 2*. 14-20.* p., Fejér megyére: 42, 54-60. p., illetve Csákvárra: MSK, Új sorozat, 100. köt. 32-35. p. AZ uradalomra: MMMA. Saját számítások. 15 Feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy a 13-as jegyzetben GUNST Péter könyvéből a Dunántúlra idézett adatok (hogy t. i. az egy számosállatra eső szántó 2,9-3,4 kh között mozgott 1925—1938 között) s a mi számításunk adatai között (2,15 kh) több tizedes eltérés mutatkozik. Ennek egyik oka minden bizonnyal az, hogy mi az 1935. évi országos mezőgazdasági összeírásból, Gunst Péter pedig az évente megejtett tavaszi állatszámlálásokból merítette adatait. Az eltérés másik oka az lehet, hogy Gunst Péter nem 1935, hanem más évekből közöl adatokat, végül a számosállat-szám átszámításának eltérő módja is okozhat különbözetet.