Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Für Lajos: A csákvári uradalom állatállománya, 1920—1944. I. rész
száma, a számosállatszám, s egy számosállatra jutó szántóföld területe a következőképpen alakult (az összehasonlíthatóság kedvéért feltűntetjük az első világháború előtti adatokat is.): 10 3. táblázat Állatállomány a házi kezelésű gazdaságokban Év Darabszám Számosállatszám 1 számosállatra jutó szántó kh. 1904 3276 1255,8 1,9 1925 1885 745,8 3,2 1931 2656 998,0 3,4 1935 5674 1777,7 3,9 1938 6748 2042,2 3,3 1941 5744 2045,6 3,2 1943 6610 2073,1 3,2 A darab- és a számosállatszámnak a 30-as években történő gyors emelkedése mögött nyilvánvalóan a házi kezelésű gazdálkodás rohamos területi kiszélesedése állt. Ezt a mennyiségi felfutást azonban nem követte minőségi javulás, ellenkezőleg, e tekintetben átmeneti hanyatlás következett be: az egy számosállatra jutó szántó 3,4 illetve 3,9 kh-ra ugrott fel. A korszak egészét tekintve sem jobb a helyzet, hiszen amíg a szántók területe 2375 kh-ról 1935-től 6700 kh-ra emelkedett, azaz: csaknem megháromszorozódott, az állomány darab- és számosállatszáma csak mintegy kétszeres növekedést mutatott. A helyzet meglepő mértékű romlását az 1 számos állatra jutó szántóterület nagyarányú növekedése tükrözi legjobban. Figyelmen kívül hagyva az állatállománynak a lerobbant fornai bérgazdaság házi kezelésbe vételével (1935—1936) együttjáró — és érthető — átmeneti visszaesését, a vizsgált negyedszázadban, beleértve a háborús konjuktúra éveit is, az állatsürűség messze elmaradt az első világháború előtt elért szint mögött. A korábbi 1,9 kh-s átlaggal szemben most egy-egy számosállatra közel kétszer annyi 3,2—3,3 kh szántóföld jutott; százalékban kifejezve a hanyatlás mértéke tehát több mint 40%-osnak mondható. A visszaesés mértéke pontosabban érzékelhető, ha csupán azokat a gazdaságokat (csákvári, majki, császár-karpatusi) vizsgáljuk, amelyek már a világháborút megelőző időszakban is házi kezelésben álltak. 11 10 Az 1904. évi adatokat a publikált uradalomtörténeti monográfiából vettük. FÜR Lajos, 1969. 137. p. Az 1925. évre vonatkozókat OL. P. 187. L D. 1. a. 353/1925, a többi év adatát MMMA III. 6201. 77-78. p. 11 A vonatkozó adatokat az előbb említett forrásokból vettük. A számosállat átszámításoknál itt is a korabeli gyakorlatot követtük: a ló- és szarvasmarha-darabszámból egy-egy, a sertésnél ötből, a juhoknál tízből számítottunk egy-egy számosállatot.
