Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Surányi Béla: A lapály szarvasmarha fajta a két világháború közötti időszak szarvasmarhatenyésztésében

WELLMANN O. 1923 A németalföldi pirostarka ijsseli szarvasmarha behozatala. Kt WELLMANN O. 1923 Az idei tenyészállatvásár szarvasmarhái. Kt WELLMANN O. 1924 A 33. tenyészállatkiállítás és vásár szarvasmarhái. Kt WELLMANN O. 1925 A 34. tenyészállatkiállítás és vásár szarvasmarháinak bírálata. Kt WELLMANN O. 1926 Az idei kiállítás szarvasmarháinak bírálata. Kt WELLMANN O. 1928 37. tenyészállatkiállítás és vásár. A szarvasmarhák, különös tekintettel a szimentáli és magyar pirostarka fajtákra. Kt WELLMANN O. 1929 Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár ismertetése. Szarvasmarhák. Kt WELLMANN O. 1930 Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár ismertetése. Szarvasmarhák. Kt WELLMANN O. 1931 Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás. A szarvasmarhák. Kt WELLMANN O. 1935 Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár. Kt ZAITSCHEK A. 1929 A magyar tejtermelést ellenőrző intézmény 1926/1927. számadási éve. Kt Rövidítések AtSz Agrártörténeti Szemle ÁL Állattenyésztők Lapja KK Kísérletügyi Közlemények Kt Köztelek MT Magyarország története MVM Magyar Városok Monográfiája DAS NIEDERUNGSRIND IN DER VIEHZUCHT ZWISCHEN DEN ZWEI WELTKRIEGEN In der Tierzucht unseres Landes gab es von jeher eine Rinderzucht. Die Frage der Rasse wurde vom 19. Jahrhundert an wesentlich. Die Verringerung des ungarischen Graurindes hatte zugleich eine Erweiterul m 12-4ng der Viehzucht zu Folge und zwar auf einer breiteren Basis, in der sich die organische Zusammengehörigkeit der Tier und Pflanzenzucht zeigte. Die Tatsache, dass diese zwei Wirtschafts-