Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Surányi Béla: A lapály szarvasmarha fajta a két világháború közötti időszak szarvasmarhatenyésztésében
A lapály szarvasmarha fajta a két világháború közötti időszak szarvasmarhatenyésztésében SURÁNYI BÉLA Hazánk szarvasmarhatenyésztésében fordulópontot jelentett a 19. század utolsó harmada. Az állomány mennyiségi gyarapodásánál sokkal jelentősebb volt a végbemenő minőségi átalakulás. Ennek keretét a mezőgazdaság tőkés fejlődése képezte. A szarvasmarhatenyésztésben az újat elsősorban az intenzívebb, több hasznot hajtó fajták megjelenése jelente te. A fajtaváltás azonban nem volt gyógyír, amely orvosolta a szemlélet évszázadokon keresztül érvényesülő megszokásait, nézeteit. A piacra termelés, a kialakuló nagyvárosok körül létesített „tejövezetek", ha lassan is, de már nem hangzottak idegenül a hazai gazda közönségnek. Kialakult az a tenyészirány, amely a magyar tarka marhában öltött testet. Az egyes fajták közötti versengés végső kimenetele kezdetben egyáltalán nem volt egyértelmű a szimentáli, illetve a svájci marhák javára. Jól bírta a versenyt a borzderes, beleszóltak az angol fajták is, de nem szabad megfeledkezni a lapálymarháról sem, amely szintén nyomot hagyott a hazai állattenyésztésben. A lapály fajta több hullámban került hazánkba. Legjelentősebb számban a múlt század utolsó harmadában importált az ország. Ezek elsősorban holland marhák voltak. De nem volt kisebb jelentőségű a német keletfríz fajta sem. A vezető szakemberek a lapályfajtát főként a már kialakulóban lévő, szimentáli alapokra helyezett, hazai szarvasmarha további javítására kívánták felhasználni, amely tejtermelésben is jeleskedik, viszont elzárkóztak a lapálymarha tiszta vérben való tenyésztésétől. Az első világháború és az utána kialakult helyzet, alaposan megváltoztatta hazánk gazdasági életét. Élelmezési nehézségek mérséklésére, a tejhiány csökkentésére, újból előtérbe került a lapály fajta. E korszakban szerepe azonban még kisebb, mint az előző időszakban. A mezőgazdaság általános helyzete Az első világháború hazánkban megszakította azt a gazdasági fejlődést, amely a múlt század utolsó évtizedeiben megindult. Már a háború alatt visszaesett a
