Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Surányi Béla: A lapály szarvasmarha fajta a két világháború közötti időszak szarvasmarhatenyésztésében
mezőgazdasági termelés. 1 Magyarországot még az a körülmény is sújtotta, hogy területének z A-t elvesztette. Az Osztrák-Magyar Monarchia politikai széthullása a sokkal jelentősebb gazdasági keret szétesését is jelentette. 2 Az 1920-as békeszerződéssel az ország sűrűbben lakott területei maradtak meg és ezt a népességet kellett eltartani a fejletlen agrár-ipari gazdaságnak. 3 „... 1918 előtt a magyar mezőgazdaság élvezte a magas vámok védelmének áldásait, s az ipar szenvedte ennek minden hátrányát, most a magas önköltséggel dolgozó ipar élvezte a vámvédelem előnyeit és a mezőgazdaságra zúdult a világpiaci verseny teljes nyomása." 3 Az állattenyésztés szempontjából oly annyira jelentős füves területekből csak a gyenge minőségűek maradtak meg, a kiváló vegetációval rendelkező hegyi legelők elvesztek. 1920 után a szántóföldi takarmány termesztés súlya nagyobb lett, ami növelte az állati termékek előállítási költségeit. Természetesen a termesztett takarmányok nagyobb aránya az intenzívebb állattenyésztés irányába hatott, amihez hozzájárult az istállózás mind szélesebb elterjedése, elsősorban a Dunántúlon. 3 A háború után az állattenyésztésben az új területen maradt a szarvasmarha 34,75%-a a lóállomány 44,77%-a, a sertés létszám 51,77%-a, a juhok 31,25%-a. 3 A szarvasmarhaállomány 1911. évi létszámából fajtánkénti megoszlásban az 1918 utáni területre jutott: 3 1. táblázat A szarvasmarhaállomány fajtánkénti megoszlása 1918 előtti területre jutott 1918 utáni területre jutott Szarvasmarha 1000 db % 1000 db % Összesen 6184 100 2149 100 Ebből: magyar fajta 1873 30,4 648 30,1 pirostarka 3591 58,0 1328 61,8 borzderes 172 2,8 30 1,4 egyéb 393 6,3 132 6,1 Ha a számosállatonként megoszlást nézzük, a következő képet kapjuk: 3 2. táblázat Az egyes fajták százalékos megoszlása szarvasmarha ló sertés juh Az 1918 előtti Mo.-on 60,4 19,6 12,5 7,5 Az 1918 utáni Mo.-on 51,0 24,4 18,1 6,5 1 GUNST P. 1970. 9, uő 1976. 277—278. 2 GUNST P. 1976. 279. 3 GUNST P. 1970. 30—31, 34—35, 39^0.
