Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Wohlné Nagy Ágota: A levendula magyarországi elterjedése és gyógynövényként való felhasználása

Összefoglaló táblázat a levendula felhasználásáról az egyes korszakokban Kor­szak Gyógyítás Háztartási, gazdasági, ipari alkalmazás Kertészet Hiedelmek, babonák, stb. Felhasználási formák XVI — XIX. sz. Mellkasi bántalmak, kö­zérzetjavítás, sűrű vála­dék és felfúvódás, oldal és idegfájdalmak, hideg­lelés, epilepszia, szédülés, lankadtság, bénaság, gu­taütés, álomkór, görcs, hasfájás, „szü"-fájás, sár­gaság, inak, kezek, tagok leesése, fogfájás, gyo­morrontás, hőség, cont­ractura, „havi kórság in­dítása", máj és lépbeteg­ségek, szülészet Levegőfrissítés, illa­tosítás. Moly és egyéb kártékony rovarok elűzése. Méhészet. Szobanövény, kerti dísznö­vény, utak, ágyások sze­gőnövénye Démonok, meg­igézés, „varasió baisok meg bán­tása" ellen Szimbóluma a megelégedésnek, takarékosságnak és a házastársi hűségnek Szárított virágos hajtás, morzsolt virág, „levendula víz" (illóolaj), le­vendula ecet-, bor- és szesz XX. sz. A VI. Magyar Gyógy­szerkönyvben hivatalos drog a virág (Lavandulae flos), és illóolaja (Aetheroleum levenduli) Légfrissítők, szap­panok, kölnik, de­sodorok, különle­ges lakkok, porce­lán festékek, horgá­szathoz használt csalétek alkotó ré­sze, likőrök és illa­tos teakeverékek alapanyaga Kertépítészek gyakorta használt dísz­növénye, ero­dált területek, hétvégi tel­kek, kiskertek dísz és ha­szonnövénye Gonoszok elűzé­sére és távoltar­tására sokan tar­tották az ima­könyvben őrzött „szagos növé­nyek" között még e században is. Szárított virágos hajtás, morzsolt virág, illóolaj, tinctura

Next

/
Thumbnails
Contents