Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Wohlné Nagy Ágota: A levendula magyarországi elterjedése és gyógynövényként való felhasználása

Termesztett gyógynövényeink sorában a levendula jelenleg a hatodik helyet foglalja el, a mustár, az anyarozs, a mák, a kapor és a konyhakömény után. A Pélpusztai (volt Daránypusztai) Állami Gazdaságon (Somogy m.) és a Szilasmenti MGTSZ-en (Pest m.) kívül az 1970-es évek koncentrációja következtében már csak néhány gazdaságban művelik, főleg a Dunántúl kopáros vidékein és meredekebb lejtésű területein. A termesztés fő célja az illóolajnyerés, de napjainkban egyre inkább nő a kereslet a száraz virág után is. Egyéb gazdasági hasznai — talajvédő hatás, erodált talajok hasznosítása, közparkokban (pl. Gellérthegy) dísznövényként való művelés, stb — indokolttá és szükségessé teszik annak a gyógynövényünknek további termesztését, melynek jó hírnevét már századunk első felében megalapoztuk. IRODALOM AUGUSTIN B. et al., 1948 Magyar gyógynövények. Budapest. 1824. Kassa. Az Önn maga tapasztalásából tanító okos, gondos és értelmes kertész. BENEDICENTI, A., 1924—25 Malati, medici e farmacisti. Milano BOROS Á., 1956 Orvosi növények kopárosainkon ÉT. 11. sz. BOROS Á., 1968 A levendula. Magyarország kultúrflórája V. köt. 2. füzet Budapest. BORSODI M., 1909 Gyógynövények gazdák használatára. Budapest. CAMERARIUS, J., 1626 Kreutterbuch. Frankfurt. CSAPÓ J., 1792 Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, Pest. CSÁNKI D., 1883 Mátyás udvara. Sz. DIÓSZEGI S., 1813 Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv, praktika része. Debrecen. DIÓSZEGI S.,—FAZEKAS M., 1807 Magyar Füvész Könyv. Debrecen. ÉRDÚJHELYI M., 1903 A kolostorok és káptalanok befolyása Magyarország mezőgazdasági fejlődése a mohácsi vész előtt. A Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának felolvasó üléseiből. 46. sz. Budapest. FEKETE L., 1864 A gyógytan története. Budapest.