Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Wohlné Nagy Ágota: A levendula magyarországi elterjedése és gyógynövényként való felhasználása

23. Levendulaaratás a Szilasmenti MGTSz-ben kihasználtság is biztosított lesz, a jövedelmezőség felől pedig nem lehet kétségünk. A kedvezőtlen természeti adottságú termelőszövetkezet 1968—69-ben állt át a gyógynövénytermesztésre. A muskotályzsálya, édeskömény, koriander, mustár, izsóp, konyhakömény, lepkeszeg, angelika mellett, francia és hibrid levendulát is telepítettek. 1970-ben 7 hektárral indultak, 1982-ben 23 hektár telepítésük volt. 1980-ban kezdték meg három Franciaországból származó hibridlevendula kísérleti termesztését. A Csömörön (Pest m.) és Bátyán (Bács-Kiskun m.) összesen 2 hektárnyi területre telepített „Grosso", „Abrial" és „Super Abrial" nemesített fajták vizsgálata során bebizonyosodott, hogy érdemes foglalkozni velük, mivel illóolajhozamuk a „Kereskedelmi magyar" anyaggal összehasonlítva jobbnak mondható, linalil acetát

74 tartalmuk pedig majdnem eléri a francia levenduláét. Habitusukat tekintve legszembetűnőbb különbség a virágok méretében van, mivel a nemesített fajták virágja kb. kétszerese a hagyományos hibridlevenduláénak. Franciaországban régóta sikerrel termesztik ezeket a fajtákat, s remélhetőleg nálunk is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. 74 A linalil acetát a levendula illóolajok legértékesebb része. A francia levendula olaja 35—60%-ot, a hibrid levendula olaja 7—16%-ot tartalmaz átlagosan.