Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Wohlné Nagy Ágota: A levendula magyarországi elterjedése és gyógynövényként való felhasználása

További támpontot ad az 1941-ben BEKE László szerkesztésében megjelent „Mezőgazdaságunk irányításának alapjai" c. kiadvány, melyben egyebek között a gyógynövények hazai előfordulását és termesztését feltüntető fejezet is van.

63 Egyetlen termesztett gyógynövényt — a levendulát — mutataja csupán be. A már ismert tihanyi ültetvényen kívül Magyarkimlét (Győr-Sopron m.), Gödöllőt és Pomázt (Pest m.) jelzi térképén levendulatermesztő körzetnek. A pomázi ültetvényt SZATHMÁRY Géza közlése szerint a fiatal Teleky gróf telepítette kb. 8*—10 holdnyi területre.

64 Pomázon ma is létezik a levendulás, a pomázi Munkaterápiás Intézet gondozza a kb. 6—8 hektáros területet. A gödöllőiről annyit tudunk, hogy az Állami Méhészeti Gazdasághoz tartozott, s hogy szaporítóanyaga — angol levendula — dr. Horváth Istvántól származott.

65 A magyarkimleiről további adatunk nincs. Az utóbbitól eltekintve az eddig felsorolt levendulások javarészt francia, azaz valódi levendula ültetvények voltak. Ez idő tájt az 1940-es években kezdték nagyobb területeken termeszteni a hibrid — helytelenül angolnak nevezett — levendulát. Először az imént már Gödöllővel kapcsolatosan említett dr. Horváth István kísérletezett vele Pécelen. Az anyatöveket 1922-ben importálta Saffron-Waldenből és eleinte tőosztással, később kizárólag dugványozással szaporította, mert úgy tapasztalta, hogy a dugványokról nyert növények sokkal jobban fejlődnek és több virágot adnak, mint a szétosztott öregebb tövek. „Vevői mondják, hogy futóhomokon, erősen kötött agyagtalajon, sőt a száraz sziken is megél. Kiválóan alkalmas forró, száraz, terméketlen dombos területek hasznosítására. Míg az elmúlt rettenetes tél a Lavandula vera ültetvényeket alaposan megritkította, sőt néhol teljesen elpusztította, addig az angol levendula úgy dr. Horváthnál, mint vevőinél teljesen kár nélkül áttelelt." írja SZABADHEGYI Ede 1940-ben, s még megemlíti elsőrendű és hézagpótló méhlegelő szerepét is.

66 Ez utóbbit emeli ki LENGYEL Géza is, amikor felhívja a figyelmet arra, hogy a levendula virágzás időszaka éppen a „hordás legsanyarúbb időszakára" esik.

67 Említésre méltó érdemei vannak az angol levendula magyarországi elterjesztésében BEZEGH Sándornak, aki személyesen hozott Angliából néhány tövet.

68 1930-ban ment — tulajdonképpen kertépítészetet tanulmányozni — Chorley-be. A levendulára akkor figyelt fel, amikor az általa létesítendő park részére növényeket keresett. Manchester-tői északra hatalmas levendulatermesztő körzeteket járt be. Érdeklődni kezdett a növény után, kikérdezte az ottani kertészeket, hogyan bánnak vele, miképpen kell termeszteni. Elhatározta, hogy itthon is megpróbálkozik vele. Hazajövetele őszi hónapra — novemberre — esett. A 20 levendulatövet, melyet magával hozott — kertjében elvermelte, tavasszal pedig kiültette. Két éven belül terjedelmes bokrokká fejlődtek. Ezeket azután a harmadik év őszén torbágyi 63 Mezőgazdaságunk irányításának alapjai 1941. 28. 64 SZATHMÁRY G. közlése 1982. 65 SZABADHEGYI E. 1940. 1. sz. 243—244. H 66 SZABADHEGYI E. 1940. 1. sz. 245. H 67 LENGYEL G. 1943. 101. 68 BEZEGH S. közlése 1982.