Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Csoma Zsigmond: A pannonhalmi főapátság és a magyarországi Bencés rendházak küzdelme birtokaikon a filoxera ellen

kat és az új szőlőkarók égetését, kátrányozását jelentette. Mivel az Öreg hegyi szőlő messzebb volt, itt magasabb napszámbért kellett fizetni, így az Öreg hegyi vállalkozó 40 Ft/hold, a Strázsa hegyi pedig 35 Ft/hold bért kapott. Természetesen csak abban az esetben, ha rendesen művelték a szőlőt és nem kellett a bérük tehére a szőlőt kiadó uradalomnak utólag napszámosokat felfogadniuk a munka rendes elvégeztetésére. A vincellérek munkáját a pannonhalmi szőlőinspektor, az ölbői adminisztrátor és az ölbői gazdasági gyakornok ellenőrizte időnként. Az érdekeltségi rendszer olyan felelősséget állapított meg, hogy a munkálatok elhanyagolása esetén a vincellérek saját vagyonukkal is feleltek: „.. . minden ingó és ingatlan vagyonunkat lekötjük.. ."

87 A somlói szőlőket is iskolázott vincellér munkáltatta a XIX. sz. végén, Ság hegyen „parasztvincellér" dolgozott.

88 A filoxéra elleni összefogás A filoxéra elleni küzdelem nem lehetett csak a szakirányítás feladata. Országos összefogás kellett hozzá. Felismerte ezt a pannonhalmi főapátság is. 1887 október 17-én a főapát levélben fordult a tihanyi apáthoz, Simon Zsigmondhoz, sürgősen kérve, hogy mihamarabb intézkedjen a filoxéralepett tihanyi szőlők védelmében. A főapát hangsúlyozta „. . . a Rend méltán tehetne szemrehányást mindkettőnknek, ha az alkalmas óvszerek elhanyagolása által, az apátságok egyik jövedelmi forrásától fosztanak meg." A főapát kéri a tihanyi apátot, hogy jelezze, mit sikerült elintéznie.

89 Szoros kapcsolatot tartott fenn a főapátság a mezőgazdasági szaktárcával is. Ez azonban nemcsak a szakemberek felkérésében mutatkozott meg. A nagy erőfeszítéseket tevő földművelési minisztérium több útmutatót, szakkönyvet jelentetett meg a filoxéra elleni hatásos védekezésről. így kapott belőlük a főapátság is.

90 Egyik levelében azt kérte a földművelésügyi miniszter, hogy a néppel együtt élő plébánosok, tanítók az élő szó hatásával segítsék az új szőlészeti tanok terjesztését.

91 A főapát ígéretet is tett: „Lelkészkedő papságom és tanítóim figyelmét 87 BFL. FI. VIc/88. 1888. III. 18. 88 BFL. FI. VIc/99. 73/1899. 89 BFL. FI. VIc/87, 216/1887. 90 BFL. FI. VIc/96. 1896. I. 19. A küldött szakkönyvek között megtalálható pl. Linhart György—Mezey Gyula magyaróvári gazdasági akadémiai tanárok „Szőlőbetegségek" című munkája, de a berni nemzetközi filoxéra-egyezmény értelmében kiadott „Filoxéraügy állásáról Magyarországban az 1891 1893

ik évben" — című jelentés is. De megkapta a főapát a földművelésügyi minisztertől az „Útmutatás a szőlőmívelésre, különös tekintettel a filokszera által elpusztított szőlők felújításának előmozdításáról szóló 1896. V. t. cz. végrehajtására" — című kiadványt, amit a minisztérium ingyen küldött meg az érdeklődő néptanítóknak, papoknak. A Borászati Lapokat szintén megkapta az apátság. 91 BFL. FI. VIc/99, 1899. III. 1. Darányi Ignác miniszter, Trefort Ágost vallás- és közoktatási miniszter — majd egy évtizeddel korábbi — elképzelése alapján kérte a segítséget. Győr megyében már korábban, 1880-ban Simon Vince csornai prépost, a Győrvidéki Gazdasági Egylet elnöke javasolta, hogy a győrmegyei borászati értekezlet szavazzon meg a népiskolák növendékeinek minta szőlőiskolát. Győrvidéki Gazda 1880. 69. A javaslatot hamarosan állami programmá emelték és 1887. szeptember 9-én Trefort körrendeletben utasította az iskolák vezetőit, hogy szőlőiskolát, anyatelepet létesítsenek és a diákok sajátítsák el a kertészet — különösen a szőlőtermesztés, oltás — munkáit. A megyei