Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Csoma Zsigmond: A pannonhalmi főapátság és a magyarországi Bencés rendházak küzdelme birtokaikon a filoxera ellen
dingner kályhával és hőmérővel kellene felszerelni. Ászáron ugyancsak ilyen erjesztő kályhával biztosították a megfelelő hőmérsékletet az erjedéshez. 73 Rosszallóan állapította meg, hogy a borok többségét zselatinnal és csersawal kezelte a főapátsági inspektor. A borok ezért vastagok és ha megderülnek is a csersav galluszsavvá átváltozva a borok színét sötétebbre árnyalja. így pedig azok fekete törésre hajlamosabbak lesznek. Megkövetelendőnek tartaná, hogy az asztalra, fogyasztásra kiadott borok palackérettek és tükörtiszták legyenek. Ha a főapátsági pintér úgy tudná elvégezni a bor derítését, hogy azok tükrösek legyenek, az inspektorra csak felügyelet hárulna. A szőlészet tekintetében javasolta, hogy a pusztuló szőlők területei helyett újakat kell bevonni a termesztésbe. 1892-ben három évre való tartalék borkészlete volt a főapátsági pincének. Ez a tény is sürgette a Molnár István által javasolt terv végrehajtását. Mindenekelőtt Engelbrecht Károlynak kellett megvizsgálnia a homokterületeket, majd az általa jónak találtak talajából 1—1 kg-ot fel kell küldeni az állami vegykísérleti állomásra, hogy az immunitás-vizsgálatot ott elvégezhessék. Kedvező eredmények esetén meg kell forgatni a területet és tavasszal símavesszőkkel betelepíteni. Á fajták közül az Olaszrizlinget, Kadarkát, Ezerjót (Kerekes), Szlankamenkát, Somogyi fehért ajánlotta Molnár. A megszedett vesszőket felhasználásig el kellett vermelni. A tényői szőlő alatti 5 kh nagyságú gyümölcsös azonnali forgatását javasolta. Tavasszal ezután el lehet kezdeni a gombázott (előgyökereztetett) vagy iskolában gyökereztetett szaporítóanyagokkal való telepítést, a következő év őszétől pedig széngéneggel való gyérítést. Azokat a íiloxérapusztított szőlőket, melyek már 60 cm hosszú és „töknyél" vastagságú vesszőt sem hajtanak, kivágandónak Ítélte. Területükön 2 évig takarmánynövénytermesztést javasolt. A tényői szőlőknek pedig, mivel ott a gyökérpenész is fellépett, teljes kiirtását és 3—4 éven át lucernával való bevetését ajánlotta, s a területet csak ezután lehetne felhasználni ismételten szőlőnek. A kipusztult szőlők helyét, egy évig legalább hagyják üresen, majd forgatás után amerikai alanyra oltott oltványokkal telepítsék be. A talaj mésztartalma itt elérte a 10%-ot, ezért nem a Ripariat, hanem a Solonist javasolta alanynak. A talliáni szőlők aljában azonban a Riparia is megfelelő alanynak mutatkozott. A kisécsi szőlő aljában anyatelep céljából 1000 db Solonist kellene telepíteni 150 cm-es sortávolságra. 2000 db-ot pedig kézben oltás céljára beszerezni. Az oltáshoz nemes csapnak Chasselas és Muskotály fajtákat javasolt Molnár. Felajánlotta, hogy az oltáshoz szívesen adna vezető szakembert, ha iskolája ilyen kérést kapna a főapátságtól. Fehér Ipoly főapát már 1892 november 23-án — egy héttel a szakvélemény kézhezvétele után — rendeletet adott ki a szőlő — pincemunkálatok fokozott javítására. A főapát mindenek előtt a szőlőinspektort fedte meg, mert — mint írta — a borok és szőlők „kezelésében úgy gondosság, mint okszerű eljárás tekintetében igen sok a kifogásolnivaló". A szőlőinspektor munkáját ezekután a főapátsági szőlőgazdaság felügyelője ellenőrizte, aki alkalmanként jelentést tett a főapátnak. 74 73 Für L. 1969. 212. 74 BFL. FI. VIc/92, 325/1892.
