Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Csoma Zsigmond: A pannonhalmi főapátság és a magyarországi Bencés rendházak küzdelme birtokaikon a filoxera ellen

A franciaországi szállítás azonban meghiúsult, mert gyökeres amerikai alanyokat egy miniszteri rendelet és az Országos Phylloxera Bizottság határozata szerint csak olyan helyekre lehetett megrendelni, ahol a filoxéra már felütötte a fejét; filoxéramentes helyekre a hazai telepekről sem lehetett kiadni gyökeres szaporítóanyagot. Mivel Pannonhalmát 1888. február 22-én — az első hírek ellenére — hivatalosan még nem minősítették filoxérafertőzött területnek, ezért gyökeres szaporítóanyagot sem adhattak. Helyettük az állami Miklós-telepről rendeltek 15 000 db Riparia sauvage símavesszőt és 5000 db Jacquez sima vesszőt.

46 További gondokat okozott még, hogy a kisécsi szőlőkbe Miklós Gyula borászati kormánybiztos 1888. márc. 4-i támogató levele ellenére sem lehetett gyökeres szaporítóanyagot telepíteni, mert ekkor még ez a szőlő is filoxéramentes volt.

47 A hosszadalmas szaporítóanyag-beszerzés végül 1888. március 31-én megoldódott, amikor is a borászati kormánybiztos értesítette a főapátságot, hogy a megrendelt simaveszszőket a vételár kifizetése után átvehetik. A Ripariát a kecskeméti, a többi fajtát pedig a budafoki szőlőtelepről szállíthatták el.

48 Ez a szaporítóanyag-vásárlási példa is egyfajta fejetlenségre utal: a gyors, segítőkész tenniakarást számtalan, már-már áttekinthetetlennek tünő rendelet nehezítette. A pannonhalmi főapát korábbi levele alapján alakította ki a tihanyi apát is Tihanyban az 1 kh nagyságú amerikai alanyt termelő anyatelepét. Három fajtából 3-3 ezer db-ot rendelt 1887. végén. A Balaton-felvidéken elharapózó filoxériafertőzés a bencés szőlők közül először tihanyi apátság szőleit kezdte ki. A balatonfüredi, kesendei szőlők is csak kisebb mértékben voltak fertőzöttek. A révfülöpi és a Somogy megyei szőlőkben még a filoxéra nem lépet fel.

49 Figyelembe véve a talajadottságokat a tényői szőlőkben szintén amerikai alanyfajtákat használtak fel. A megeredt alanyokat aztán zöldoltásokkal oltották át. Magyarországon 1891-ben 1747 községben fertőzött a filoxéra, de már 588 községben amerikai alanyokat termelő anyatelepet létesítettek. Ebből 162 községi kezelésű telep volt. Fejér és Komárom megyében, valamint a Balatonmelléken nagy ütemben alapítottak ilyen telepeket. A tihanyi apátság birtokából, 1893 őszén a fölmívelésügyi minisztérium 22 kh szántóföldet bérelt ki állami szőlő- és faiskola céljára. Az elpusztult balatonmelléki szőlők újratelepítéséhez itt kezdték meg a szaporítóanyag előállítását. Az állam 12 évre vette bérbe a területet. 1898-ban már Zalaegerszegen létesítettek amerikai szőlőalanyt termelő anyatelepet. A 20 kh nagyságú teleptől azt is várták, hogy „... ez talán jó példát fog nyújtani a népnek."

50 A filoxéra pusztította ültetvények újrapótlása a csemegeszőlő telepítésének is 46 BFL. FI. VIc/88,42/1888. A gyökeres amerikai alanyok filoxéramentes területekre szállításának miniszteri tilalma: 6917/86. 47 BFL. FI. VIc/88, 51/1888. 48 BFL. FI. VIc/88, 72/1888. 49 BFL. FI. VIc/87, 52/1887. 50 Az 189l-es országos adat BL. 1891. 226., Fejér megye eredményei. GL. 1886. 42. sz. 537, MIKLÓS GY. 1893. 41, 48, Komárom megye eredményei: BL. 1894. 37., 1895. 57., Balatonmellék és Tihany anyatelepei Tóth K. 1893. 451, 465, BL. 1893. 51, Gyümölcskertész 1893. 15., Zalaegerszegre BL. 1898. 518.